Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SIMON JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
3475 kell erről a későbbiekben beszélni. Tehát egyszerűen beilleszti a normál pol gári élet rendtartásába ennek a területnek a későbbi kezelését. Most nyilvánvaló, hogy van egy fokozott kedvezményezés ez irányba, hogy megtehesse szabadon azt a megközelítést, amely a tulajdonosnak, ha kicsi, ha nagy, a legjobban megfelel. Tehát, úgy érze m, erről felesleges osztozkodni és vitát folytatni a későbbiekben, ezt úgy, ahogy van - egy szerencsétlen képződmény, amely akkor az átalakulási folyamatban létrejött , ilyen formában mindenképpen meg kell szüntetni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Kata lin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Simon József képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. SIMON JÓZSEF (MSZP) : Elnök Asszony! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! T isztelt Ivanics Képviselőtársam! Azt hiszem, hogy egy nagyon fontos dologban tévedésben van. Az a helyzet, hogy nem könnyíti meg azoknak a birtoktesteknek az önálló ingatlanná alakítását a polgári tulajdon, amit ez a törvény sem rendez; nemhogy nem könnyít i meg, sokkal bonyolultabbá teszi. Ma még lehetőség van arra, hogy akár törvényileg úgy rendelkezzünk, ha ezt a törvényt így fogadja el a Ház, ahogy itt van, hogy a tábla egyik szélén, vagy akár netán abszolút méltánytalan módon a legjobb részén meg lehess en kezdeni a kiadást a többi tulajdonostárs sérelmére, polgári tulajdonnál minden négyzetméterben, minden négyszögölben minden tulajdonostársnak azonos arányú tulajdona van. Ilyen típusú rendezés fel sem merülhet a jövőben. A probléma ott van, hogy ez a tö rvény pedig azt nem rendezi, hogy akinek nem engedjük meg, hogy a birtokszétaprózódás miatt kezdeményezze az önálló birtokká alakítást, belekényszerítjük abba a tulajdoni struktúrába, amiről ön mint valami pozitív elképzelésről beszél. Meg kell mondanom, h ogy az az adott viszonyokat tekintve a mai állapotnál is rosszabb. Ezért nem igazán jó a gazdasági bizottságnak az elképzelése - ezt azért itt világosan ki kell fejtenem , hiszen bizonyos szempontból kedvezményezett helyzetbe hozza azokat, akik most akarj ák önálló tulajdonná alakítani az osztatlan közös tulajdonukat, azzal, hogy kifizetné ennek a költségeit az állam, de ez egy oktalan sürgetés, ezt szeretném világossá tenni. Aki ma még nem felkészült arra, hogy ezt saját használatába vegye, ebben a vonatko zásban ez a határidő őt súlyosan megszorítja. A másik megoldás, amit Németh képviselőtársam javasolt, hogy egyrészt ne legyen ez kötelező minden évben, fokozatosan rá lehessen erre a lehetőségre fordulni, és küszöböljük ki azt a méltánytalanságot, amit az okoz, hogy a táblának a legjobb területén kezdik (Az elnök csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az osztást. Ezeket kell fontolóra venni ahhoz, hogy a dolog méltányosan rendezhető legyen. Köszönöm. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen , képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Pusztán egy félreértést szeretn ék itt eloszlatni, ami a közös tulajdont illeti. Dehogynem, a közös tulajdont a polgári törvénykönyv szerint is bármikor meg lehet szüntetni (Simon József: Csak nem olyan egyszerű!) - nem mondom, elég bonyolult módon , akár a bíróságtól is lehet kérni. (S imon József: Igen!) Először is, mit fog nézni a bíróság: megoszthatóe a közös tulajdon? Ha megosztható a közös tulajdon, akkor meg fogja osztani
