Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az 1998. január 1-je és december 31-e közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló beszámoló; a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Áder János): - HERÉNYI KÁROLY (MDF): - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
348 idéznek. Például az Országimázs Központ vonatkozásában ez az anyag 21 oldalon tárgyalja azt a körülbelül 4,3 milliárdot, amit az Országimázs 2000ben elköltött. A költségvetés teljes összege mintegy 4000 milliárd, tehát azt kell mondanom, hogy a jelentés ennek az egyezred részéről 21 oldalt volt kénytelen írni. Ez azért sugallja, tükrözi azt, hogy ott nem minden ment rendben a versenyeztetéssel, a pályáztatással, a közbeszerzési pályáztatás során a zsűri kijelölésével és így tovább. A Közbeszerzések Tanácsának jelentésében érdekes módon nincs erről egy árva mondat. Ugyanúgy említettem, megint nem fogom felolvasni, a Számvevőszék jelentését az ÁPV Rt. működése vonatkozásában a pál yáztatásokkal kapcsolatban. Tisztelt Képviselőtársaim! Az átláthatóság nem öncélú, és a verseny nem öncélú. Mi azért kardoskodunk amellett, hogy a bírálat és az előremutató megoldás hiányzik ebből az anyagból, mert ez sokba kerül az országnak; nemcsak morá lisan, amit egy országjelentés okoz a negatív kitéteményeivel, hanem összegben is. Tehát amikor azt hallja a magyar vállalkozói kör, vagy arról olvashat, hogy egy autópályaberuházásnál, most az M7esnél 6 meg 8 millió forintos csúszópénzek vannak a 1618 millió forintos megbízások eléréséhez, akkor az ember arra gondol, hogy te jó Isten, ha egy néhány tíz millió forintos megbízásban van annyi tartalék, hogy még 8 millió forint csúszópénz odaadása esetén is megéri bekerülni és megcsinálni ezt a munkát, akko r hol van itt a pénz hatékony felhasználása. Tehát mi attól tartunk, hogy a nyílt verseny és a közbeszerzés hiánya bizony a pénzek hatékony felhasználását akadályozza, vagy az lehet a következménye, hogy nem használjuk fel hatékonyan. A másik, csak szeretn ém mondani, nem a magunk igazolására, de arra, nem véletlenül kértük, hogy ha már nem versenyeztetési úton csinálja a kormány az autópályaberuházást, akkor legyen a parlamentnek egy bizottsága, amely nyomon követi, figyelemmel kíséri a közpénzek felhaszná lását. Én most a március 17ei SZDSZjavaslatból idézek. Az SZDSZ azt kívánja elérni, hogy törvényesen, pályázaton keresztül épüljenek az autópályák, annál is inkább, mert Magyarország az úthálózatfejlesztésben 45 évvel van elmaradva Európától, de a hazai vállalkozások is több tíz évvel. Még azt is megértjük, hogy preferáció van, de azt nem, hogy nincs verseny, azt nem, hogy minden szinten nincs tisztességes elbírálás és nyilvánosság. Ugyanebben az anyagban olvasható: a közbeszerzési pályázatok, illetve ez zel ekvivalens pályáztatás kiírása esetén az Európai Unió akár 6080 milliárd forinttal is támogatná az útépítést. Továbbra is fenntartom, a kétpercesekben ezt megvitattuk, hogy az Európai Unió, egyszerűen fogalmazva, 75 százalékban - átlagosan: 74,14 - tá mogatta az autópályaépítési programokat, és 62 százalékban, Magyarország vonatkozásában 50 százalékban a vasútprojekteket. Azt gondolom, ha már lehet mérlegelni, hogy melyiket támogatom jobban, tehát az Unió vajon kit támogat jobban, akkor szeretném megké rdezni, hogy ha én egy pályázati rendszerben bizonyos projekteket átlagosan 60 százalékkal támogatok, más projekteket átlagosan 75 százalékkal támogatok, és a volumene a két támogatási összegnek körülbelül ugyanannyi, akkor, kérdezem én, melyiket preferálo m. A kérdés költői, de ennek az ellenkezőjét állítani a magyar parlamentben, egymás után többször, úgy gondolom, ez bizony több mint különös. Ráadásul, még egyszer mondom, Matolcsy miniszter úr, a miniszterelnök úr sikeres tárgyalására hivatkozva, azt állí totta, hogy az M7es autópályára már mindenképp szívesen ad az Unió. Úgy gondolom, nem mondhatunk le erről. Mi biztosan ezt az utat választottuk volna. Nem vonjuk kétségbe, hogy a kormány adott be vasúti pályázatokat, azt sem vonjuk kétségbe, hogy azokra j elentős összeget szavazott meg az Unió Bizottsága. Mi csak azt állítjuk, hogy az ISPAt felügyelő uniós biztos soha nem jelentette ki, hogy a vasúti beruházásokat preferálja. Aki itt, Magyarországon járt, nem az ISPAt felügyelő uniós biztos volt, nem ebbő l a célból jött, egy vasúti konferenciára jött, nem volt kompetens e tárgyban, tehát kár erre hivatkozni. Azt gondolom, azt viszont könnyű megérteni, vajon lemondhatunke egy ilyen volumenű támogatásról. A FüzesabonyPolgár közötti autópálya beruházási öss zege, az egyszerűség kedvéért mondom, mintegy 100 milliárd forint - ennél kicsit több, de mintegy 100 milliárd forint. Ebből 75
