Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
3444 korlátozásba ez nem tartozik bele? Szövetkezet és gazdaság i társaság igenis bérelhet, sőt a bérleti korlátba nem tartozik bele az, amit a saját tagjától, a szövetkezeti tagtól bérel. Azt gondolom, erre is figyelni kellene. Ami pedig a helyben lakót illeti, egy társas gazdaság vagy egy szövetkezet mitől helyben la kó? Az egy személyre vonatkozik, a családi gazdálkodóra vonatkoztatjuk. Egyébként szeretném elmondani majd a kétperceseimen kívüli felszólalásnál, hogy a helyben lakót szeretnénk pontosítani módosító indítvánnyal. A helyben lakó fogalmát nem az határozza m eg, hogy szakirányú végzettsége van vagy sem, az attól még helyben lakó, hogy nincs szakirányú végzettsége, ötéves gyakorlata sincs; megveheti a földet, azt gondolom, ettől még helyben lakó, és eleget tesz annak, hogy szakirányú végzettségre tesz szert. (1 3.10) Tehát ezt nyilván ilyen szempontból módosítani szeretnénk majd, de ezt én ott kívántam elmondani. Tehát még egyszer azt mondom: semmiféle ilyen jellegű korlátozás nincs a társas vállalkozásoknál, és nem kurtítja a társas vállalkozások jogait. Ha az e gy élő, működő szövetkezet, tagjai vannak, tíz tag esetében, tessék kiszámolni, hány hektárt bérelhet! Háromezer hektárt bérelhet. Miért nem elég az az állattenyésztéshez, az állattartáshoz? Elégséges, tehát megvan a mód a társas vállalkozások életben tart ására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Tóth András úr, a Fidesz képviselője. TÓTH ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A ré szletes vitában konkrét ajánlási pontokról vitatkozunk, ezt kérte az elnök úr is. A 35. pontban a jogi személyek földszerzéséről volt szó. Itt elmondtam az aggályaimat, erre két szocialista képviselőtársam is reagált. Németh Imre úr gyakorlatilag beismerte , hogy nem teljesen pontos a megfogalmazás, mert igenis megvan annak a veszélye, hogy a külföldiek előbbutóbb betelepedhetnek ezekbe a jogi személyekbe. Hadd mondjak egy példát! Nekem magamnak van olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, a miben tulajdonos vagyok, ami ezeknek a feltételeknek megfelel, s pusztán csak elhatározás kérdése lenne az, hogy mikor biztosítanék egy külföldinek tulajdont ebben a társaságban. Ha a jó szándékú embereknek, akiknek esetleg mindennapi megélhetésük származi k a földből, szeretnénk kedvezni, akkor egy olyan megfogalmazást válasszunk, ami tényleg ezt garantálja, és nemcsak egy lehetőség, hanem egy olyan lehetőség, amivel vissza is lehet élni. Tehát én ebben kifogásoltam magát a javaslatot. Karakas képviselő úr meg ugyanerre hivatkozott, de bekeverte a tizenkét állami tulajdonú gazdaság kérdését, ami nem erről szól, hiszen itt arról vitatkoztunk, hogy mennyiben ad megnyugtató lehetőséget ez a konkrét javaslat arra, hogy jogi személyek - a talán mindenki által elf ogadott szándéknak is megfelelően - hogyan szerezhetnének tulajdonjogot. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Karakas János úr, az MSZP képviselője. KARAKAS JÁNOS (MSZP) : A tizenkét állami gazdaság, ami most került privatizációra, ugyanolyan társaság, mint a többi, azért nem árt, ha tudná Tóth András. Pap Jánosnak is mondom, nem ártana, ha ő is egy kicsit részletesebben és pontosabban olvasta volna a földtörvénymódosítást, mert ha a 7. §t megnézi, kedves képviselő társam, akkor igenis abban szerepel először is, hogy a tanyára, termőföldre előhaszonbérleti jognál a c)ben szerepel a nemzeti földalap kht. által kijelölt személy. Hogy helyben lakó vagy egyéb, nem számít. Ugyanakkor az e) pontban vannak a 10. § d) pont jában
