Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
3412 kistérség életében, hogy arra csak valóban indokolt esetben kerülhet sor. A jelenleg hatályos törvény erre nem nyújt megfelelő garanciát, ezért ezen a helyzeten okvetlenül változtatni kell . A mostani javaslat kötelezővé teszi az önkormányzatok számára, hogy az átcsatoláshoz szükséges feltételek meglétéről és a kezdeményezés várható előnyeiről a választópolgárok számára írásos tájékoztatást készítsenek. Ezenkívül pluszfeladatként írja elő az önkormányzat számára, hogy a kezdeményezésről az illetékességi terület változásában érintett állami, rendészeti, közigazgatási szervek, kistérségi területfejlesztési társulások véleményét is szerezze be. Lényeges újítása a javaslatnak, hogy a helyi önkorm ányzatokról szóló törvény módosításával kötelezi a képviselőtestületet, hogy a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezés tekintetében népszavazást kötelező kiírni. A kezdeményezésről megtartott helyi né pszavazás eredményét a települési képviselőtestületnek határozatba kell foglalnia, melyet a kezdeményezésről szóló felterjesztéshez mellékelni kell. Mindezt összegezve elmondhatjuk, hogy a módosítás lehetőséget ad a térség választópolgárainak arra, hogy a z átcsatolással kapcsolatos véleményüket kifejthessék, és a népszavazás útján akaratukat érvényesíthessék. Ez nagyon helyes momentum. Ez lehetővé teszi, hogy az átcsatolásra csak akkor kerüljön sor, ha az valóban szükséges, és az átcsatolás a térségben élő k előnyét szolgálja. A Független Kisgazdapárt frakciója és a magam nevében a törvénymódosítást támogatjuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az FKGP soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Wiener György úr, az MSZP képviselője. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Azért kértem ismét szót, mert az ötperces időkeret nem teszi lehetővé, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatosan felmerülő valamennyi problémát összefoglaljam. Vélemén yem szerint - mint ezt már előző hozzászólásomban kifejtettem - ez a törvényjavaslat átmeneti rendezést jelent, és hosszabb távon mindenféleképpen a magyar önkormányzati és államigazgatási rendszer átfogó reformjára van szükség. Ennek a reformnak a lényegé t valóban a regionalizmus elvének érvényesítése jelenti. Szentgyörgyvölgyi Péter képviselőtársam hivatkozott arra, hogy 1990ben ez a folyamat megindult, majd 1994ben a szocialistaszabad demokrata kormány hivatalba lépésével úgymond megszűnt. Felhívnám a rra a figyelmet, hogy 1990ben az akkori kormány által benyújtott törvényjavaslat vármegyékről és vármegyei főispánokról szólt. A köztársasági megbízotti intézmény és az a regionális keret, melynek alapján ez az új intézmény működött, egy hatpárti egyeztet ésnek volt az eredménye, és magát az ötletet nem politikai pártok vetették fel, hanem szakértők, akik megpróbálták a hat párt álláspontját közelíteni egymáshoz. (10.40) A köztársasági megbízotti intézménnyel kapcsolatos alapvető probléma az volt, hogy ez e gy adminisztratív jellegű régió irányába tett lépésnek volt minősíthető. A köztársasági megbízottak címzetes államtitkári ranggal rendelkeztek, s ennek alapján lényegében mint politikusok is felléptek, nem csak mint köztisztviselők. Ez abból is egyértelműe n kitűnt, hogy a címzetes államtitkártól elkülönítve létezett a hivatal vezetője, és a kettejük viszonyát az 1990. évi XC. törvény próbálta meg szabályozni, jelezve azt is, hogy a köztársasági megbízott mintegy a szervezeten kívül helyezkedik el. Az 1994e s változtatás döntő funkciója az volt, hogy kizárólag adminisztratív feladatokat ellátó szervezetként működjön, és ennek alapján jöttek létre a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok, ezen közigazgatási hivatalok élére pedig nem címzetes államtitkáro k kerültek, hanem helyettes államtitkárok.
