Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
3413 Megítélésem szerint a köztársasági megbízotti illetékességi terület, a régió nem jelentett érdemi előrelépést az átfogó önkormányzati reform felé, talán az állami közigazgatási reform felé igen. Az önkormányzati r égióknak ugyanis az az alapvető funkciójuk, hogy a kormányzati tevékenység decentralizálásához biztosítsanak megfelelő szervezeti, intézményes kereteket. Amíg a megyék esetében az alapvető probléma mindig az volt, hogy a járásokon keresztül vagy a járások nélkül, lényegében a községi, kisvárosi önkormányzatok tevékenységét kontrollálták a felügyeleti jog alapján vagy a gazdálkodási funkcióik ellátása kapcsán, addig a régiónak az az alapvető feladata, hogy kormányzati hatásköröket vegyen át, egyfajta helyi, regionális kormányszervezetként működjön. Ilyen értelemben tehát a regionalizmusra való áttérés nem egyszerűen az önkormányzati szisztéma reformját jelenti, hanem az egész magyar kormányzati rendszer átfogó továbbfejlesztését, azon az elvi alapon, hogy a n agytérségek önállóan dönthessenek területfejlesztési, gazdaságfejlesztési, oktatási, egészségügyi, szociális, környezetvédelmi és más hasonló kérdésekben, egyébként akár agrárpolitikai, agrárgazdasági kérdésekben is. Ennek következtében a választott region ális önkormányzatok létrehozása nem a községi, a városi, általában a települési önkormányzatok jogosítványainak a csorbítását jelentené, hanem azt, hogy a kormányzat valóban közelebb kerüljön a választópolgárokhoz. Magyarországon egy ilyen reform azért is szükségesnek tűnik, mert Budapest az elmúlt 130140 évben valóban túlzottan nagy meghatározó szerepet töltött be; szükséges, hogy regionális központok is kifejlődjenek, és ehhez teremtene megfelelő feltételeket a választott regionális önkormányzatok létreh ozása. Ugyanakkor pedig Budapest KeletKözépEurópa centrumává válhatna, visszanyerné mindazokat a funkciókat, amelyeket úgymond, elvesztene azért, mert mellette még más decentrumok is létrejöttek. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiba n.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Szentgyörgyvölgyi Péter úr, a Független Kisgazdapárt képviselője. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Wiener György képviselőtársam a tőle me gszokott precizitással és jogszabályokra, valamint dátumokra való hivatkozással mintegy jogtörténeti fejtegetésbe kezdett. Én nem akarok ebbe teljes egészében belemenni, bár ez rendkívül érdekes, de azt hiszem, nem tartozik szorosan a tárgyhoz, bár oda val ó kitekintésre mégis alkalmas. Én természetesen nem azt mondtam, hogy a köztársasági megbízotti intézménnyel mintegy befejezést nyert volna a régiók megszervezése vagy akár a közigazgatási középszint megszervezése, én pusztán arra emlékeztettem az igen tis ztelt képviselőket, hogy akkor igenis megindult egy szerves fejlődés, amely során végül is európai szinten megkívánható régiókká fejlődhettek volna a régiók. Akkor, abban a történelmi helyzetben, amikor kétségtelenül a megyéből és a főispánból kiindulva ke veredtek erre az elképzelésre, valóban volt valamiféle kis, főleg belemagyarázott politikai színezete a köztársasági megbízottnak, de valóban volt a főispánnak is annak idején. De hát a magyar közigazgatás fejlődéséhez ez is hozzátartozott, de a valóságban politikai szerepe nem igazán volt, hanem az a szerepe volt, amit a jogszabályok előírtak, és ebben még csak igazi utasítási jelleg sem volt, hanem felhívások voltak. Mintegy 39 pontban lehetne összefoglalni a köztársasági megbízott feladat- és hatáskörét, amely régiós szintű volt, és itt ez a lényeg, ezért utaltam rá. A régióknak, amit majd valóban el kell érnünk, ha az Európai Unió tagállamaihoz csatlakozunk, ma nemcsak közigazgatási egységnek kell lenniük, hanem olyan egységnek, amely valóban választott testülettel is rendelkezik, és az adott területre nézve rendeleteket, vagyis jogszabályokat alkothat - ez nem vitás. Ez a nyugati példákból levezethetően azért alakult így, főleg német példára, mert kis államok összetételéből jött létre Németország, ma is tartományok vannak Németországban, tehát ott könnyű volt arra az átállás. Nálunk a helyzet más volt, nálunk a megyerendszer ugyanezt jelentette, csak sokkal kisebb területen, hiszen a megyékben is hoztak az adott területre nézve kötelező érvényű rendeletek et - és ez helyes is , csakhogy maga a megye, mint gazdasági, földrajzi
