Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója:
3405 További felszólaló nem jelentkezett, így a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Rubovszky Györgyöt, hogy a határozathozata lt megelőzően kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra, vagy pedig most. (Dr. Rubovszky György: A határozathozatal előtt.) Később. A módosító javaslatokról pedig a következő ülésünkön fogunk dönteni. A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája . Kovács Zoltán képviselő önálló indítványát T/5313. számon, az önkormányzati bizottság ajánlását pedig T/5313/1. számon kapták kézhez. Megadom a szót Kovács Zoltán képviselő úrnak, a napirendi ajánlás szerinti tízperces időtartamban. DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz) , a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A területszervezéssel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény mindössze nyolc paragrafusa foglalkozik. Az eljárás rendje olyan mértékben volt szabályozatlan, hogy az Alkotmánybíróság '98ban új községek alakítása esetén mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, és kötelezte az Országgyűlést az alkotmánysértő állapot megszüntetésére. A polgári kormány által előkészített és az Országgyűlés által el fogadott, területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény két és fél éve lépett hatályba. A törvény megalkotása nagy előrelépésnek számított, hiszen a területszervezési eljárások egyes fajtáira részletes szabályokat dolgozott ki. Azonban én szüks égesnek tartom, hogy az utóbbi időben nagy port felvert, megyék közti átcsatolással kapcsolatban kiegészüljenek ezek az eljárások. Képviselői önálló indítványom ezen szabályokhoz kapcsolódik, az eljárás még demokratikusabbá tételére, az indokolt döntést me galapozó garanciák kiépítésére irányul és az eddigi gyakorlati tapasztalatokon alapul. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontos garanciális előírásként jelenhetne meg a törvényben, hogy hasonlóan az új községalakításhoz, községegyesítéshez, a településátcsatol ásra vonatkozó kezdeményezést is helyi népszavazással kellene megerősíteni, ugyanis az érintett település lakóira tartozó kérdés ez egyértelműen. Gondoljunk csak a Veszprém megyei Malomsok vagy pedig a KomáromEsztergom megyei Dömös példájára, amikor néhán y képviselő által eldöntött kérdést, mondhatni azt, népszavazáson bíráltak felül a választópolgárok, és egyik településen sem történt megyeváltás. Az indítvány 2. és 5. §ával az a célom, hogy ne - mint ahogy említettem - néhány képviselő, hanem a települé s választópolgárai helyi népszavazás során nyilváníthassanak véleményt saját sorsukról, megyei hovatartozásukról. Ezt azért is szükséges megtenni, mert ma a középszint kérdése nem teljeskörűen eldöntött, nincs megoldva, és ilyen módon ezt a helyzetet rende zni kell. Lassan eljuthatunk oda, hogy egyes, adott esetben hátrányosabb helyzetű kistérségek, megyék elfogynak, és ezt mindenképpen addig egy pontosabb szabályozással felül kellene vizsgálni, illetve pontosabb szabályozással ezt a kérdést rendezni kell. T isztelt Képviselőtársaim! A település és lakóinak életére komoly hatással lehet egy ilyen döntés, mint ahogy említettem, adott esetben egyegy kistelepülésen hathét képviselő dönt különböző kérdőívek kiküldése vagy csak szájhagyomány útján feltett kérdése k esetében, adott esetben valamikori nosztalgiából is egyegy megyéhez történő átcsatolás kérdésében. A népszavazás teljeskörűen kiterjesztené erre a kérdéskörre a demokráciát, a közvetlen demokráciát. Noha meg kell jegyeznem, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a képviselőtestületek minősített többséggel
