Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
3406 szabályszerűen dönthetnek erről a kérdésről olyan módon, hogy aztán a végső döntést az Országgyűlés hozza meg a határozatában. Ez a módosítás egyébként beépülne az önkormányzati törvénybe. Úgy hiszem, ez egy nagyobb horderejű kérdés egyébként, mint a községalakítás vagy a községegyesítés, hiszen ott adott esetben több községet is érinthetne, legutóbb például hat települést, több ezer embert érintett, tehát ilyen módon ezt legalább olyan fontos, kétharmado s szavazással eldöntendő kérdésnek tartom, mint a községegyesítést vagy a községalakítást. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyobb mértékű kiegészítést tartok indokoltnak a területszervezési eljárási törvényben. A megyeváltoztatási kezdeményezések értékelési és előkészítési támpontjainak hiánya mindig dilemmát okoz az Országgyűlésnek és az előkészítés során a bizottságoknak is. Egyértelműen kell tehát látni mind a kezdeményezés során az érintett lakosságnak, hogy ez a kezdeményezés járe előnyökkel, milyen előny ökkel jár, és valóban olcsóbbá, jobbá válnake a szolgáltatások. Abban az esetben, ha a polgárokat az igénybe vett szolgáltatók erősebben kötik a másik megyéhez, célszerű a települést átcsatolni, mert enélkül nem tudnak egymásra hatást gyakorolni a közszol gáltatások tekintetében, ugyanis más megyében választanak a képviselők, mint ahol a közszolgáltatásokat adott esetben igénybe veszik. (10.10) Ezek azonban nem jelentenének automatikusan jogot az átcsatolásra, de megalapozhatnák a kezdeményezők érvrendszeré t. Erről szól a javaslat 1. §a. A 3. § pedig arról szól, hogy egy település, településcsoport mozgatása érinti a környezetet. A településátcsatolások megváltoztatják az állami, rendészeti, közigazgatási, igazságszolgáltatási illetékességi területet, és k ülönösen - mint ahogy említettem - több település átcsatolási kezdeményezése esetén jelentős költség, többletköltség merül fel, adott esetben még munkaerőátcsoportosítási gondok is jelentkezhetnek. Eddig egyébként az Országgyűlés akként döntött ezekben az esetekben, hogy az önkormányzati alapjogot, a saját településen levő önrendelkezési jogot mindig előtérbe helyezte, akkor is, amikor egyegy ilyen döntés a közszolgáltatás oldalán jelentős többletköltséget hozott elő. Ilyen módon ezek a szempontok, amelye kről én a javaslatban szólok, jobb döntési lehetőséget biztosítanak majd az Országgyűlésnek a javaslat elfogadása esetén. Úgy vélem, hogy ezeket helyes előre felmérni. Egyébként erre van egy másik megoldás, ezt magában az országgyűlési határozatban is elő lehetne írni a döntéselőkészítési eljárás során, és ilyen módon megalapozottabbá válhatnak ezek a döntések. Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy a javaslatot vitassák meg, és fogadják el az elkövetkezendő idő ezen kérdésének a rendezésére. Köszönöm me gtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy az önkormányzati bizottság részéről kívánjae valaki ismertetni a bizottság álláspontját szóban. Nem kívánja senki sem. Tisztelt Országgyűlé s! Most az írásban előre jelentkezett felszólalóknak adom meg a szót a napirendi ajánlás szerinti 55 perces időkeretben. Kis Zoltán képviselő úr az első felszólaló; őt majd Kovács Zoltán követi. Ők ketten jelentkeztek írásban. (Jelzésre:) Tévedés? Akkor c sak Kis Zoltán képviselő úr az írásban előre jelentkező felszólaló. Természetesen szóban lehet később is jelentkezni. DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez az előterjesztés valóban egy komoly hiányosságra hívja fel a figyelmet, méghozzá arra, amit az előterjesztő is elmondott, hogy az országban a középszint, a második szint nincsen rendezve. Nincsen rendezve '96 óta. '96ban, amikor ez a kettősség eljött, hogy a területszervezés és a területfejlesztés elvált egymástól és egészen más rendszer irányába mozdult el - ami egy picikét a települések fantáziáját is megmozgatta, mondván, hogyan tudnak az életterükön a saját környezetükben minél inkább javítani, szükségese ebben a
