Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
3389 amelyhez kapcsolódnak ezek a rendeletek, más irányt, más fazont kap a re ndeleti szintű szabályozástól. Úgy gondolom, hogy ez egy jogalkotási nonszensz. Azt hiszem, hogy ez teljességgel kizárható. Ami pedig magát a kerettörvényt és az ehhez kapcsolódó rendeleti szintű szabályozást illeti: azokon a területeken, ahol rendkívül so k változó elemet hoz az élet, a gyakorlat, ez egy teljesen normális és teljesen elfogadható gyakorlat. Amikor harmonizációs vonatkozású jogszabályokat, törvényeket alkotunk - ez számos esetben felmerül az európai uniós tagországokban is , a rendkívül nagy jogalkotói terhelés miatt ez egy szükséges és praktikus megoldás. Úgy gondolom, hogy a törvények feladata az, hogy bizonyos alapelveket fogalmazzon meg, és az alacsonyabb szintű jogszabályokkal pedig az ehhez kapcsolódó gyakorlatot lehessen kimunkálni. Az t én teljességgel kizárom, hogy alacsonyabb szintű jogszabállyal megváltozzon a törvény eredetileg elfogadott szelleme. Köszönöm. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcs oportjából. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Mielőtt én is rátérek a 17. §sal kapcsolatos módosító indítványunk taglalására, néhány szóban - anélkül, hogy a kétperces gombot külön megnyomtam volna - hadd vitatkozzam Szabó Is tván képviselőtársammal. Ha jól emlékszem arra az 1948tól 1989ig terjedő 41 esztendős időszakra, amelyet létező szocializmusnak volt szerencsénk ebben az országban nevezni, ott az egyik fő problémája minden, a jogbiztonságról gondolkodónak az volt, hogy volt akkor parlament, ülésezett is évente négyszer, hozott is törvényeket, aztán ezekből a törvényekből az égvilágon semmit nem lehetett kiolvasni, mert ezek ha akarom vemhesek voltak, ha akarom, nem vemhesek voltak. Ami a jogot megalkotta, az a miniszteri vagy kormányrendelet volt, amelyet e törvény felhatalmazása vagy e törvény keretei között... - minthogy ennek a törvénynek nem nagyon voltak keretei, ezért gyakorlatilag akármit lehetett ebben a szabályozásban elfogadni. Egyáltalán nem nonszensz az, hogy egy pongyolán vagy túlságosan tágan szabályozott törvényi keretben a rendeletalkotó olyan rendeleteket hozzon, amelyek a törvényalkotó előzetes, a törvény meghozatalakor kinyilvánítani szándékozók akaratával ellentétesek vagy legalábbis attól eltérnek. (9. 00) Tehát a kerettörvény jelleg mindig magában foglalja, különösen akkor - mint Molnár Gyula képviselőtársam helyesen utalt rá a c) pontban , ha a keret, amit elvileg meg kellene húzni, gyakorlatilag nem létező keret, akármire megkapja a felhatalmazást. E zen az alapon voltaképpen azt is meg lehetne csinálni, hogy választás után összeül az Országgyűlés, megválasztja a miniszterelnököt, a miniszterelnök kinevezi a kormányt, majd az Országgyűlés hoz egy olyan törvényt, hogy felhatalmazást kap a kormány és a m iniszterek, hogy a következő négy évben azt csináljanak, amit akarnak. Ezzel mindannyian hazamehetünk négy évre, és a kormány kormányoz, mi pedig készülünk a következő választásra. Azt gondolom, hogy nem ez a demokrácia, nem ez a jogbiztonság - nem akarok tanácsokat adni, tisztelt képviselőtársaim, félreértés ne essék - és az alkotmányosság útja. Az alkotmányosságnak az az útja, hogy a törvényhozás szigorúan ellenőrzi a végrehajtó hatalmat, szigorúan megszabja azokat a kereteket, amelyek között a végrehajtó hatalom mozoghat, és mindenképpen lezárja azokat az utakat, amelyeken a végrehajtó hatalom túlterjeszkedhetne, amelyek a törvényhozó szándéka szerint számára ki voltak jelölve. Most még egyszer a benyújtott módosító indítványról. Sajnos - ezt el kell isme rnem , figyelmetlenség vagy pongyolaság csúszott bele ebbe a megfogalmazásba, amikor az eredeti
