Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 29 (244. szám) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
3330 mond le. Én pedig úgy érzékeltem, hogy az ellenzéki módosító in dítványok jelentős része megnövelné, ha úgy tetszik, bruttósítaná a díjakat, hogy ilyen módon járuljanak hozzá a költségvetési egyensúly megteremtéséhez. Ha ezt rosszul értelmeztem, akkor igazítsanak helyre. Köszönöm szépen. (Göndör István: Rosszul!) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Balczó Zoltán úr, a MIÉP képviselője. BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A mostani törvényjavaslatnak a 2000 tavaszán benyújtotthoz képest feltétlenül előrelépése az, hogy foglalkozik a szociális villamosenergiaellátással, és ezt itt két rövid paragrafusban megemlíti. Nyilván ez megadja a lehetőséget a további rendeletek során ennek a kidolgozására. Abban egyetértünk, hogy nem önkormányzati forrásból és valamiféle szociális kérvények benyújtásáva l, sorbaállva kell ezt megoldani, és ebből nyilván ki is derül a szándék. Nekünk az a véleményünk, hogy ezt elsősorban az árszabásban kell érvényesíteni. Vannak példák Nyugaton szociális tarifára; nyilván azért javasoltuk ennek a megjelenését, mert ha ezt elfogadta volna vagy elfogadná az Országgyűlés, akkor a további részletek kidolgozhatóak. E módosító csomag kapcsán óhatatlanul szó esett a lehetséges árról, árnövekedésről. Itt egy rövid, nem kitérőt, de mégis egy általá nos gondolatmenetet engedjenek meg. A televízió Ráadás című műsorában szakemberek vitáztak erről a törvényjavaslatról, köztük Szalay képviselőtársam is. A vita végére kiderült az, hogy a liberalizálás kimondott hívei és azok, akik ezt nagyon nagy fenntartá ssal fogadják, egyben megegyeztek: hogy piacfelszabadítást követően áremelkedés következik be. Magyarországon nincsen jelentős kínálati piac az energiatermelésben; és ebben a bizonyos kaliforniai szindrómában is most a legalapvetőbb döntés az, hogy hatalma s erőműkapacitásokat próbálnak létrehozni, mert ez a liberalizált piac akkor működik jól, ha kínálati piac van, és nem keresleti. (16.50) Úgy tűnik, hogy ezek szerint ez ránk is érvényes, és akkor a kérdés az, hogy akkor miért vezetjük be mi most ezt a pi aci modellnek megfelelő villamosenergiatörvényt. Az egyértelmű válasz az volt, hogy ha valaki az Európai Unióhoz kíván csatlakozni, akkor természetesen meg kell felelnie azoknak a világos EUelvárásoknak, amelyek a csatlakozás feltételei. Ez pedig világos , hogy azt eredményezi, hogy amikor egy ország a belépés mellett dönt, és a mérleg serpenyőjébe helyezi az előnyöket, a hátrányokat, akkor azt fogja mondani adott esetben, hogy igen, én megnyitom a piacomat - lehet, hogy jelenleg ez nekem egy darabig hátrá nyos, de az egyenleg pozitív , és akkor jön a következő kérdés, hogy miért nem várunk e törvény hatályba léptetésével az uniós csatlakozásig. Ez főleg azért súlyos kérdés most, mert - a vitanapra utalok - eddig nem merült fel még ezelőtt egy hónappal sem olyan variáció, hogy, mondjuk, 2007 legyen a hivatalos ígért dátum. Tehát ez egy kulcskérdése e törvény megszavazásának. Egyébként, hogy mennyire torz az árrendszer, és mennyire kullogunk hátul az árban, nyilván a MIÉP ezt másképp fogja fel, hogy vajon ez az EUátlaghoz képest - a vásárlóerőt nem számítva - alacsony ár hogyan tartható, vagy tartható lennee. Nem vagyok olyan szinten szakember, hogy a pontos számokat mondanám, de azt hiszem, hogy a logika talán helyes, hogy végül is a magyar fogyasztás 40 sz ázalékát az a paksi állami tulajdonú atomerőmű biztosítja, amely olcsón állítja elő az energiát. A keleti importenergia is olcsó, és amíg nem a piaci ár érvényesül, vagyis egy viszonylag nem nagy kínálati piacon nem arról van szó, hogy a legdrágábban előál lított, de még szükséges erőmű árát kell megfizetni, és ehhez képest a többiek extraprofitra tesznek szert, hanem egy költség alapú ár van, egy átlagon alapul, akkor addig tulajdonképpen ez a viszonylag alacsony ár végül is tartható.
