Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 29 (244. szám) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
3331 Ebből a szempontból ne m hiszem, hogy Paksot feltétlenül egy olyan részvénytársaságnak kell kezelni, mint egy magántulajdonú részvénytársaságot. Adott esetben tehát, ha a jelenlegi árakat nézve az MVMnél jelentkezik egy nagyon kis árrés, adott esetben az MVMnél veszteség jelen tkezik, ugyanakkor a szintén száz százalék tulajdonú Paksi Atomerőműnél van nagyobb nyereség, akkor ha elfogadjuk azt, hogy egy államnak mégiscsak az elsődleges szerepe a közjó szolgálata, akkor mondhatjuk azt, hogy itt nem igazi piaci viszonyok érvényesül nek, de valamilyen módon nyilvánvalóan ezt az olcsóbb árat tartani lehet. Egyébként az áramszolgáltatók kiharcolták a maguk érdekeit. Annyit érdemes elmondani, hogy a '95ös privatizáció legfőbb indoka úgy hangzott, hogy olyan tőkeigényes a fejlesztés, és jelenleg olyan a magyar villamosenergiarendszer színvonala, hogy erre hazai tőkét nem lehet találni. Ez olyan lassan és sokára térül meg, hogy nyilvánvalóan csak komoly külföldi befektető tudja ezeket a kérdéseket megoldani. Nos, ehhez képest ha valaki me gnézi, mondjuk, az Elektromos Művek éves beszámolóit, hogy a 6810 milliárd hogyan növekszik, a nyereség, amely profit nagy része kivonásra kerül, és itt én akkor csak a tisztán kimutatott profitról beszélek, akkor azt nem mondhatjuk, hogy a jelenlegi árk épzési rendszerben az áramszolgáltatók ne jutnának hozzá az egyébként befektetett eszközeikhez is megfelelő nyereséghez. Magyarul, lehet persze, hogy a tiszta piaci viszonyokat a jelenlegi árképzés nem teljesíti, de az állam ilyen szerepének felfogása eset én azt sem mondhatjuk, hogy ez ne lehetne még tartható, mert nem jövőre, és nem 2004ben szakad ránk egy EUcsatlakozás esetén ez a bizonyos teljes nyitási kötelezettség. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzász ólásra következik Szalay Gábor úr, az SZDSZ képviselője. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Lezsák Képviselőtársam! Annyit szeretnék mondani, hogy a villamosenergiaárak vagy a villamos energia fogyasztói ára nagyban meghatározott. Azt szabadon nem alakíthatju k, szabadon nem tarthatjuk tetszőleges alacsony szinten. Miért nem? A villamos energia költségstruktúrája közismert. Miből áll össze? Főbb elemei: munkaerőköltség, a hitelköltség, a tőkeköltség és a tüzelőanyagköltség. Ha ezeket egyesével megnézzük, hogy a tüzelőanyagról mit tudunk, Magyarország az energiaszükségletének egyre nagyobb részét külföldről szerzi be, a külföldi piacokon. Ennek az ára tőlünk független. Az erőműveink gépészetét, a felújítását, a berendezéseinek a nagy részét a világpiacon szerzik be. Ezeknek az ára tőlünk függetlenül alakul. A hitelköltségek itt sem olcsóbbak, mint másutt, ez is adott. Az egyedüli laufot, játszási lehetőséget nyújtó tényező legfeljebb a munkaerő ára. Ez azonban a költségstruktúrán belül 20 százaléknál nem több. Ez ad egy bizonyos kis leszorítási lehetőséget. Tehát - hogy úgy mondjam - természetes módon ez a fogyasztói ár nem tartható alacsonyan. Ha mégis kormányzati döntés következtében ezt alacsonyan tartjuk politikai megfontolások miatt, akkor ezt meg kell valaki nek fizetnie. Ki fizetheti meg? Vagy a költségvetés maga - most emeltük a zárszámadásba az MVM tőkéjét huszonvalahány milliárddal , vagyis az adófizetők halmaza, vagy a tulajdonosok köre, mert ha nem az állam fizeti meg, akkor az erőmű vagyonfelélésből, v agyonfeléléssel pótolja a kieső bevételeit, ez pedig a tulajdonos kárára történik. Egyik sem járható út hosszan. Ezért kell a piaci árat és a megfelelő rászorultsági elven működő szociális villamosenergiaellátást együttesen működtetni az én meggyőződésem szerint. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Braun Márton úr, a Fidesz képviselője.
