Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 29 (244. szám) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
3327 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én megkövetem Szalay Gábor képviselő urat, ha félreértett, mert távol álljon tőlem, hogy én itt minősítsem. Emberileg meg különösen nem tenném, szakmailag pedig akár Szalay Gábor, akár Tardos Márton képviselő urak munkáját min denkor elismertem, és nagyon sokat lehetett ebből hasznosítani. Azonban szakértőink modellezése szerint - csak egy mondatban a 31. ajánlási pontban szereplő indítványunkkal kapcsolatban hadd mondjam el - ez a módosító indítvány igenis a kisfogyasztók érdek ei ellen működne. Ez egy vitatott terület, gondolom, nem ennek a részletes vitának a felelőssége, illetve feladata, hogy feloldja ezt a vitát. De azt hangsúlyozom: én nem mondtam, hogy ott ülnek a gonoszok, itt pedig netán azok, akik jót akarnak. Abban nag yon bízom, hogy valamennyien egy jó energiatörvényt szeretnénk a Ház elé szavazásra vinni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Göndör István úr, az MSZP képviselője. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. T isztelt Ház! Nem megismételve mindazt, amit Szalay Gábor elmondott, de teljes egészében egyetértve vele, én szeretném tovább fokozni ezt a helyzetet. Kérem képviselőtársaimat, gondolják végig: ha innen a Házból mi azt akarjuk üzenni azoknak a fogyasztóknak , akik nagyon nehéz helyzetben vannak, annak a néhány százezer fogyasztónak, akkor ebben a törvényjavaslatban valamely olyan paragrafust kell megfogalmaznunk, amely számukra némi garanciát jelent, hogy ők is igénybe tudják venni legalább a villamos energiá t, egy bizonyos mennyiséget, hogy olvasni tudjanak, vagy valamennyire komfortos legyen a környezetük. Az eredeti javaslatban ennek a forrása eredendően a felemelt díj. A felemelt díj szerencsére eltűnt Braun képviselő úr indítványában. Ugyancsak ő ezt tová bb is vezeti a 89. §sal, de megmaradt az, amiről Szalay Gábor beszélt, hogy állami, önkormányzati és önkéntes felajánlások. Tessék végiggondolni: az önkormányzati forrás miből áll? Én azt a részét nem akarom már ragozni, amiről beszélt Szalay Gábor, hogy az önkormányzatok rendre feladatot kapnak, források nélkül. Ha az önkormányzatok mégis itt valamit tennének, akkor az nagy valószínűséggel pénzbeli hozzájárulás lesz. Márpedig ennek a hozzájárulásnak a forrása állami forrás lesz; vagy normatíva, vagy szemé lyi jövedelemadó megadott részének visszahagyása. Tehát azt gondolom - újra megismétlem, amit mondtam az általános vitában , hogy mivel az energiaellátás eredendően kormányzati feladat, a privatizáció előnyeit általában a költségvetés élvezi, ezért célsze rű lenne azt bevállalni ebben a törvényjavaslatban, amit mi tettünk a 63. számú indítvány alatt, szintén Fritz Péter és Podolák György képviselőtársammal, miközben kimondjuk, hogy a szociális villamosenergiaellátás állami feladat, és ennek forrása a közpo nti költségvetés. Tesszük ezt azért, mert meggyőződésünk, hogy korlátokat kell felállítanunk, hogy a kormány milyen keretek között alkothatja majd meg a rendeletét, ha már egyszer elfogadjuk azt, hogy a villamosenergiatörvény egy kerettörvény legyen. A má sik, amiről azt gondolom, mindenképpen kell beszélni, figyelemmel arra a rövid polémiára, ami Lezsák Sándor és Szalay Gábor között zajlott, hogy az árak valamilyen formában a fogyasztók döntéseit befolyásolják. Abban, hogy Magyarországon az energiafelhaszn álás hatékonysága azon a ponton van, ahol van, ebben az áraknak is szerepe van. Én nem akarok olyan messzire visszamenni, hogy a hetvenes évek torz döntései milyen következményeket okoztak Magyarországon, milyen torz döntéseket okoztak, amelyek a mai energ iastruktúrára is kihatással vannak. Ez ma ugyanúgy igaz. Tehát, miközben kicsit szemforgató magatartást tanúsítva beszélünk arról a néhány százezer, nagyon hátrányos helyzetű fogyasztóról, és van egy torz árszerkezetünk, ami rossz döntésekre ösztönzi a fog yasztókat, én azt gondolom, e Ház falai között ki kell mondani: az energiát a termelőnél a költségek jelentik, az importnál az importárak, és ezt valahol ki kell fizetni. Akkor mondjuk ki azt, hogy ezeknek a költségeknek x százalékát vállalja a költségveté s, és nem engedjük, hogy
