Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak

2001. november 29 (244. szám) - Az ülésnap megnyitása - Európai integrációs politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):

3302 többpártrendszert, parlamenti demokráciát és szociális piacgazdaságot megvalósító jogállam - ezt néha elfelejtjük. Mi értelme van a fejezetlezárási versenyben eminensnek lenni

és tárgyalási pozíciókat föladni?

Hiszen az EU külügyminiszterek tanácsában is felemlítették az aranyszabályt, amit a

külügyminiszter úr is említett: addig egy kérdés sincs véglegesen lezárva, amíg minden kérdés nincs

lezárva. Tehát amikor itt a jelentés a

lpontjairól a Fidesz és az MSZP késhegyre menő vitát

folytatnak, akkor egy kicsit úgy érzem, hogy nem a csatlakozás legfontosabb kérdéseiről szólnak.

Természetesen - ahogy a miniszterelnök úr is elmondta , igen, a felkészültségnek nagy szerepe van,

de eli

smerte Csurka Istvánnak azt a fölvetését, hogy bizony alapvető politikai szempontok is szerepet

játszanak abban, hogy erre a bővítésre hogyan és mikor kerülhet sor. Lengyelország 2004es belépését a minap egy gazdasági lap jelezte a Deutsche Bank forrására hivatkozva egy szép

diagramban: 10 százalékra teszik a 2004es belépését; elképzelhetetlennek tartom, hogy

Lengyelország nélkül legyen bármilyen elsőkörös bővítés. A harmadik kérdés: milyen feltételekkel csatlakozhatunk? Nem tudjuk. A legfontosabbak, a

me

zőgazdasági tárgyalások még el sem kezdődtek. Günter Verheugen a következőket mondta: az EU

Bizottság feladata az EU egésze érdekeinek védelme. Eldöntésre váró kérdés, hogy az Európai

Bizottság milyen megközelítésben tárgyaljon a mezőgazdaságról, amíg meg

nem történik a közös

mezőgazdasági politika reformja. Spanyolország mindenképpen a strukturális politika

változatlanságát kívánja elérni, megkapta ehhez Olaszország, Portugália, Görögország támogatását.

Nyilván védik azt a pozíciójukat, ami az ő támogatási összegüket meg tudja őrizni. Kiderült az

"Európai fórum a kohézióról" elnevezésű rendezvényen, a régiók bizottságának elnöke kifejtette:

tízszer több támogatási alapra lenne szükség abban az esetben, ha a felvétel, a bővülés megtörténik,

0,45 százalék GDParány helyett 5 százalékra. Jelen költségvetési keretek között, mint kijelentette,

nem valósítható meg a kohéziós politika. Vagyis összefoglalva: ezek alapján meg tudjuk ismételni az álláspontunkat. Elsődleges célnak

nem a minél hamarabbi csatlakozási idő

pont elérését tartjuk, hanem az ország számára kedvező

feltételek biztosítását. A nemzeti érdekeinkkel egybeeső szabályozásokat vegyük át, a jelenleg

hátrányosakkal pedig indokolt várni, tekintettel a csatlakozás beígérthez képest későbbi időpontjára.

A be

lépni szándékozó országok közül az lesz a nyertes, amelyik kemény tárgyalásokkal,

egyértelműen kedvező feltételeket tud a maga számára biztosítani. Az esetleges csatlakozásról pedig

a végső szót - az előnyök és a hátrányok tárgyilagos ismertetését követően - népszavazásnak kell

kimondani. Köszönöm szépen.

(Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) (14.40) ELNÖK (dr. Áder János)

: Ha jól látom, akkor a MIÉP is felhasználta a rendelkezésére álló időkeretet, úgyhogy már csak

nagyon kevesen tudnak érdemben szóln

i a vitában. Nagy Gábor Tamásnak még talán...

(Dr. Vidoven Árpád: Balsay István.) Bocsánat, most megnézzük, hogyan van a sorrend, mert az én papíromon

Nagy Gábor Tamás következik, a jegyző úr azt mondja, hogy Balsay István a Fideszből. Ki kíván nyilatkozni

? Azt hiszem, csak egyiküknek lesz módja rá.

(Dr. Szájer József: Mind a

kettőnek lesz 33 perce.) Kétperces Balsay Istvánnak?

(Balsay István: 33 perc.) Hány perc van,

bocsánat?

(Dr. Vidoven Árpád: 6 perc 7 másodperc.) Akkor ha mind a ketten akarnak szólni

, ezt felezzék meg, és akkor mindenkinek jut 33 perc. Balsay Istváné a szó. BALSAY ISTVÁN (Fidesz)

: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az egyik

legizgalmasabb területe Magyarország európai integrációs politikájának - és ahogy a miniszterelnök