Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 29 (244. szám) - Az ülésnap megnyitása - Európai integrációs politikai vita - DR. KISZELY KATALIN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
3301 és milyen feltételekkel? Azt szeretném áttekinteni, hogy az elmúlt egy év alatt mennyiben kerültünk közelebb - vagy távolabb - az ezekre a fontos kérdésekre adandó válaszokhoz. Milyen Unióba: vane világos elfogadott jövőkép az integráció formájáról, a nemzetállamok önállóságáról, a föderatív vagy konföderatív jellegről, a döntéshozatal módjáról, az intézményi reformról? A tavaly decemberi nizzai cs úcs lett volna hivatott ebben a kérdésben világos döntést hozni. A nyugateurópai sajtóból a következő értékelést olvashattuk e csúcs után: torzó, mini reform, az európai gondolat meghiúsulása, a nagyok hatalmi egyezkedése, a kicsik kiszorítása. Egyet mind enképpen megállapíthatunk: áttörésről nem lehetett beszélni. Magyarország számára nem indokolható, méltánytalan a parlamenti mandátumszám meghatározása. Hadd idézzek néhány európai uniós politikust az előző kérdésekkel kapcsolatban. Nyilván azoknak a képvi selőtársaknak, akik rendszeresen olvassák a Külügyi Hivatal értesítőit, nem mondok újat, de talán csokorba szedve mégis érdekes áttekinteni. Renato Ruggiero olasz külügyminiszter: az Uniónak rendelkezni kell saját alkotmánnyal, amely lehetővé tenné az álla mok föderációjának létrehozását, a Bizottság elnökét pedig közvetlenül kell megválasztani. Göran Persson svéd miniszterelnök: ami az európai alkotmány kérdését illeti, nem tudja elképzelni a hatáskörök átruházását nemzeti szintről európai szintre a nemzeti parlamentek hozzájárulása nélkül. Pierre Moskovici, Franciaország európai ügyekért felelős minisztere: az európai alkotmány elfogadását szkeptikusan ítélte meg európai nép, európai állam, európai nemzet és európai választókerületek nélkül. A régiók bizott sága elnökének véleménye: alulról építkező Európát kell létrehozni, nem pedig felülről építkezőt, ahogy most a Bizottság működik. Vagyis nem tisztázódtak ezek a kérdések. Talán felfoghatnánk úgy, hogy ez jó, mert akkor a tagjelölt országok bele tudnak abba szólni majd, hogy milyen lesz ez az európai ház. Nos, a külügyminiszterek informális találkozója az intézményi reformot előkészítő úgynevezett konvent felállításáról a következő döntést hozta: igen, meghallgatják a véleményt, de ezen a tanácskozáson a jöv ő Európaszerkezetéről teljes jogú részvétellel a vitában csak a csatlakozási szerződések után vehetünk részt. A második kérdés, hogy mikor léphetünk be. És azért hadd tegyem hozzá, hogy igen, ha az ország is, az ország lakossága úgy dönt, hogy be akarunk lépni. Jelenleg 60 százalék szavazna így, 40 százalék vagy bizonytalan, vagy nemmel szavazna, olyan egyoldalú tájékoztatás ellenére is, amely úgy vetette föl a kérdést, hogy két lehetőség van: uniós csatlakozás vagy Balkán. Úgy gondolom, meglehetősen sértő és furcsa hallani ezt a pejoratív megnevezést Görögországgal, Romániával és Bulgáriával kapcsolatban. Néhány adat ezzel kapcsolatban. Szeptember 5én az Európai Parlament éves vitanapján a bővítésről az álláspont még a következőképpen hangzott: a differen ciálás elvét még fokozottabban kell érvényesíteni, nem lehet, hogy késedelmet szenvedjen a csatlakozás. November eleje: big bang, tíz ország egyidejű felvételével. November közepe: szuper big bang, vagy ha tetszik, big bang plusz, 12 ország, benne Romániáv al és Bulgáriával, 2007es optimista bővítési ígérvénnyel. Legalább most már a szlogen megkérdőjelezhető, hogy Unió vagy Balkán - Balkánnal együtt. A ratifikálás kérdése. Ha a kormányok szándéka világossá válik egy bővítésre, azért a ratifikálás kérdése ne m olyan egyszerű. És itt nem feltétlenül csak az írországi - a nizzai döntést el nem fogadó - népszavazásra kell gondolnunk, hanem azokra a statisztikákra, amelyek szerint például az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban 31 és 36 százal ék közötti a bővítést támogatók aránya. Ha ezek a parlamentek népképviseletiek, akkor bizony ez a ratifikálás is időt vehet igénybe. Mindennek ismeretében a számunkra lényeges, hogy a mi lépéseinket, a jelenleg nemzeti érdek szempontjából hátrányos törvény ek meghozatalát nem lehet a 2004es tagsághoz igazítani. Itt egykét törvénnyel kapcsolatban, bár tudom, hogy csak elméleti a dolog, de mégis fölvetem, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányának első mondata meghatározza, hogy ezt az alkotmányt, amely 1989. o któber 23ától hatályos, milyen jogállamba való átmenet érdekében alkották meg:
