Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 27 (242. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló 107/1995. (XI.4.) Ogy. határozat megvalósulásáról szóló beszámoló; a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljairól szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási miniszter, a napirendi pont előadója:
2948 legeredményesebb területe. 1995ben a 1822 éves korosztály 17 százaléka vett részt a felsőoktatási képzésben, 2001ben ez 34,8 százalék, ezzel messze meghaladta azt az arányt, amelyet az országgyűlési határozatban megjelöltek, ez 30 százalék volt. Az elkövetkezendő évben a kormány az államilag finanszírozott hallgatói létszámot 58 500 főben határozta meg, ez utóbbi azt jelenti, hogy a felvett hallgatók tekintetében elérjük az Európai Unió átlagát, 42 százalékot. A kormány 2000ben jóváhagyta az új felvételi jogszabályt, amely lehetőséget teremt arra, hogy verseny alakuljon ki az államilag finanszírozott helyre pályázó hallgatók között, és verseny alakuljon ki az intézmények között is. Az o rszággyűlési határozat második pontja az átjárható és rugalmas képzési szintek kialakításáról szól. A felsőoktatási törvény többszöri módosításával kialakult a magyar felsőoktatás négy kimeneti szintje: a felsőoktatási szakképzés, a főiskolai képzés, főisk olai szint, az egyetemi képzés és a doktori képzés. Az európai kreditátviteli rendszerhez illeszkedő kreditrendszer bevezetésével pedig a rendszer átjárhatósága mind a szakok, mind pedig az intézmények között biztosított. A harmadik pont a részidős és távo ktatási formák jelentősége. A kormány az Apertus Közalapítvány létrehozásával és a Nemzeti Távoktatási Tanács megújításával jelentős mértékben támogatta a részidős oktatási formák fejlesztését. Tíz regionális központból álló távoktatási hálózatot hozott lé tre, a Magyar Akkreditációs Bizottság kidolgozta a távoktatás akkreditációs elveit. A kitűzött célok itt is teljesültek, az élethosszig tartó tanulás új célok megfogalmazását teszi szükségessé. A negyedik pont az önálló hallgatói munka szerepének és súlyán ak növelése. Ebben a jogszabályi környezet, a képesítési követelmények közzététele lehetővé tette a felsőoktatási intézmények tantervének a nagyobb hallgatói önállóság irányába történő átalakítását. Természetesen ezzel az intézmények a szabályzatuknak megf elelően éltek, és az autonómiájuknak megfelelően éltek és élhetnek. A felsőoktatási fejlesztési program keretein belül elindult beruházások jelentős részét az önálló hallgatói munkavégzés infrastrukturális feltételeinek biztosítására, bővítésére helyeztük. Emellett az elmúlt három évben nagymértékben javult a felsőoktatási intézmények informatikai infrastruktúrája, számítógépekkel való ellátottsága, 2000től minden felsőoktatási intézményünk nagy sebességgel, legtöbbször 155 megabit/szekundum sávszélességge l csatlakozik a világhálóra. E tekintetben a magyar felsőoktatás a nemzetközi élvonalba tartozik. Az ötödik a minőséget tanúsító akkreditáció és minőségbiztosítás. A Magyar Akkreditációs Bizottság munkájának jelentős támogatásával elértük, hogy mára megtör tént a magyar felsőoktatás intézményi és szakonkénti hitelesítése. Az akkreditációs folyamatban az országgyűlési határozatban megfogalmazottaknak megfelelően elváltak egymástól a szakok, programok és az intézmények akkreditációja. A magyar felsőoktatási in tézményekben oktatott szakok képesítési követelményei megjelentek kormányrendelet formájában. A felsőoktatási fejlesztési program keretében az Oktatási Minisztérium kidolgozta a felsőoktatási intézmények minőségbiztosítási rendszerének megvalósítására vona tkozó tervét. A hatodik pont a felsőoktatás finanszírozási rendszerének átalakítása. A felsőoktatási intézményeket több csatornán finanszírozzuk. Ennek egyik eleme az oktatáspolitikai szempontból értelemmel bíró paramétereken alapuló úgynevezett normatív f inanszírozási rendszer. A másik csatorna a céltámogatás pályázati rendszerben történő odaítélése. A beruházási támogatást elfogadott intézményfejlesztési terv alapján, szakértői bizottságok döntése szerint kaphatják meg a felsőoktatási intézmények. 2000be n és 2002ben nyolc intézménnyel kötöttünk ilyen szerződést: Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Kaposvári Egyetem, Kecskeméti Főiskola, Nyíregyházi Főiskola, Budapesti Műszaki Főiskola és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főisk ola, összesen 42,5 milliárd forint értékben. Az intézmények normatív finanszírozás által történő jelenlegi támogatása lényegében három pilléren alapszik. Az első a hallgatói létszámokon és a szakos beosztáson alapuló képzési és létesítményfenntartási norm atíva, amely természetesen minőségi elemet is tartalmaz.
