Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 27 (242. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló 107/1995. (XI.4.) Ogy. határozat megvalósulásáról szóló beszámoló; a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljairól szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási miniszter, a napirendi pont előadója:
2949 (9.40) Az intézményt támogatás illeti meg a tudományos kutatásifejlesztési kapacitások fenntartása céljából. Hozzáteszem, hogy a kutatásifejlesztési kapacitások működtetéséhez más forrá st kell felhasználni, a megfelelő kutatásfejlesztési pályázatokat. Végül a normatív finanszírozás harmadik eleme a legtehetségesebbek külön szakmai támogatása. Ennek legfontosabb eleme a doktori iskolák kiemelt, normatív alapú finanszírozása. Az a cél, ho gy a felsőoktatási intézmények működése mindinkább költséghatékonnyá váljon. Az országgyűlési határozat természetesen külön foglalkozik a tandíjbevételekkel. Tekintettel arra, hogy az 1988ban megválasztott Országgyűlés az első oklevél megszerzését az álla milag finanszírozott hallgatók körében tandíjmentessé tette, a felsőoktatási intézmény költségtérítést csak az úgynevezett költségtérítéses képzésben részt vevőktől kérhet. A tandíjmentesség kiterjesztésével az esélyteremtés elve érvényesül. Hetedik pontké nt az országgyűlési határozat a versenysemlegesség szempontjának érvényesítését fogalmazza meg. Ma a jogszabályok pontosan meghatározzák a nem állami felsőoktatási intézmények létrehozásának és állami elismerésének feltételeit. A Magyar Akkreditációs Bizot tság mint önálló szakmai testület gondoskodik a szakmai minőségi szempontok érvényesítéséről, az állami elismerésről szóló döntés pedig az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az így kialakult rendszer a tapasztalatok szerint jó, és a versenysemlegesség elve is megvalósul. 2000ben három nem állami főiskola, 2001ben pedig egy állami egyetem vált államilag elismert felsőoktatási intézménnyé. A parlament előtt fekvő, a felsőoktatásról szóló törvényjavaslatban 2002ben egy újabb felsőoktatási intézmény, újabb f őiskola válhat egyetemmé. Az egyházi intézmények számára az állam a költségvetési támogatást az állami intézményekkel azonos mértékben biztosítja. A felsőoktatási célú pályázatokon a nem állami intézményekkel azonos elvek szerint való részvételi lehetősége t biztosítanak a jogszabályok. A nyolcadik pont az intézményirányítás és működés formáinak bővítése. A jelenlegi jogszabályi környezet figyelemreméltóan kibővítette a pár év ezelőttihez képest az intézményi gazdálkodás közgazdasági és jogi kereteit. Az a célunk, hogy megteremtsük egy olyan önálló gazdálkodási forma jogi kereteit, amelyben az intézmények a nekik juttatott forrásokkal önállóan, hatékonyan gazdálkodhatnak. A kilencedik pontban az új magyar felsőoktatási intézményhálózat kialakításáról szeretn ék szólni néhány szót. 1990 nyarán az Országgyűlés közel egyhangúlag meghozott törvénye alapján kialakult az új magyar felsőoktatási intézményhálózat. Az átalakulás az öt művészeti intézményt különleges helyzetüknél fogva nem érintette, így az öt művészeti intézményt nem számítva az addig meglévő 52 állami felsőoktatási intézményből 13 állami egyetem és 12 állami főiskola jött létre. Ezek jelentik a magyar felsőoktatás hallgatói létszámának 90 százalékát. Mindezt figyelembe véve ma 17 állami egyetem és 13 á llami főiskola működik, és a nem állami felsőoktatási intézmények körét jelenleg 5 egyházi egyetem és 21 egyházi főiskola, továbbá egy közalapítványi egyetem, valamint 9 alapítványi főiskola alkotja. Az új felsőoktatási intézményhálózat kialakítása lényegé ben zökkenőmentesen zajlott le, a nyugodt oktató- és kutatómunkát semmi sem zavarta meg. A létrejött, általában az elődöknél lényegesen nagyobb szervezeti egységek működéséből adódó előnyök szinte minden intézménynél az átalakulás után hamarosan jelentkezt ek. Az intézményfejlesztési forrásokhoz jutás új kultúráját, szigorú rendjét alakította ki az Oktatási Minisztérium. A tizedik pontban a tanító- és tanárképzés fejlesztéséről szeretnék hány szót szólni. A nevelés, oktatás alapfokú és középfokú szintjét fig yelembe véve a pedagógusképzés megőrizte a duális, egyetemi és főiskolai rendszerű képzést. Ugyanakkor a pedagógusképzettség tanári mesterségének azonos követelményeit 1997től kormányrendelet szabályozza valamennyi tanárszakot illetően. A
