Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az 1998. január 1-je és december 31-e közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló beszámoló; a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PERLAKI JENŐ (Fidesz):
295 legjobban támogassák. A Fidesznek elhatározott és kinyilvánított szándéka az, hogy a közpénzeket Magyarországon céljuk szerint a leghatékonyabban használják fel. A Közbeszerzések Tanácsának beszámolói szolgálják a tapasztalatok felszínre kerülését és azt, hogy gyorsan és szakszerűen reagáljon a törvényhozás a szükségletek megjelenésére. A jelentések alaposak, sokoldalúan elemzik az egyes eljárástípusok számát és a közbeszerzések értékeit. Három év közbeszerzési gyakorlatáról ad képet a három beszámoló. Végig lehet kísérni a fejlődést a beszerzésekben és a parlamenti közfelfogásban. A közbeszerzések értéke 290 milliárdról 380, majd 430, végül 620 milliárd forintra növekedett. Ez mutatja a jogkövetést és mutatja a törvény növekvő s zámú alkalmazását, de az utolsó év 620 milliárdja felfesti azt is, hogy az országban beruházási felfutás van, ami optimizmusra ad okot, és igazolja a Fidesz vezette kormány költségvetési és gazdaságpolitikáját. A Közbeszerzések Tanácsának beszámolói részle tes javaslatot tartalmaznak az egyes törvényhelyeket illetően. A javaslatokról konszenzus van a pártok között, de a kormány is és a közbeszerzési törvényben megnyilvánuló jogalkotói akarat érvényesülését vizsgáló bizottság is egyetért a kodifikációjukkal é s az elfogadásukkal. Azt hiszem, különösen ma, amikor szó lesz valószínűleg az autópályaépítésekről, a mélyéig érdemes lemenni annak, hogy mit hogyan érdemes tennie a jogalkotónak és a beszerzőnek annak érdekében, hogy a legjobb döntést hozza, és hogy mié rt is fontos ez a legjobb döntés. Miért alkalmaznak a fejlett demokráciák közbeszerzési eljárásokat? A nemzetgazdaságok eredményessége sok tényező együtthatásán múlik, ezek közül néhányat kiemelek a témánkkal kapcsolatosan. A vállalkozások versenyképessége , ereje összefügg a jogállamiság gazdaságon belüli érvényre jutásával, vagyis azzal, hogy bizonyos határok között biztonságban érezhessék magukat a társaságok, vállalkozások. Például, ha jelentős műszaki és szervezési előny folytán jobb ajánlatot tehettek a közpénzekkel gazdálkodók felé, akkor nemhiába fizették a dolgozóikat az ajánlat kidolgozásában, és nyereséget fognak realizálni. Ha nem bízhatnak ebben, akkor csökken a részvételi hajlandóság, és a hirdetmények közzétételét követően a beszerzők oldalán e melkednek az árak és csökken a hatékonyság, míg a vállalkozások oldalán kapcsolatokat keresnek, és más módon, esetleg korrupció útján igyekeznek megrendelésekhez jutni. Tehát fontos az, hogy bízhassanak a vállalkozások is az eljárások tisztaságában. Érdeke s közgazdasági kérdés, hogy ha egy országban például az építőipari kapacitások egyensúlyban vannak a kereslettel, akkor csak az alvállalkozók és a fővállalkozók közötti viszony változike az összes közbeszerzést tekintve. (13.20) Azt azonban leszögezhetjük , hogy a hazai vállalkozások fővállalkozása mindenképpen előnyös. Itt szeretném megjegyezni, hogy egy számítás szerint mintegy 30 százalékkal is előnyösebb az, ha magyar munkaerő és magyar anyag kerül bele valamilyen termékbe. Mindenesetre a verseny akarat unktól függetlenül is létezik, sőt kötelező, és ennek folytán, ha egy nemzetgazdaság hatékonysága gyengül, akkor a lakosság alapvető igényeit alacsonyabb szinten tudja kielégíteni, mint azt a polgárok elvárják. Nem véletlen tehát, hogy a kormányok és törvé nyhozások oly nagy figyelmet fordítanak a hatékonyság és a közbeszerzés kapcsolatára. Örülök neki, hogy az elmúlt években a hatékonyság kérdésére az Állami Számvevőszék is egyre nagyobb figyelmet fordít a közbeszerzések kapcsán, és annak is örülök, hogy az Állami Számvevőszék a közbeszerzések megkerülését is vizsgálja, amikor egyegy témát vagy olyan szervezetet vizsgál, amelyik a közbeszerzési törvényt kell hogy alkalmazza. További izgalmas kérdés az, hogy miért hatékonyabbak, miért érnek el alacsonyabb ár akat és jobb minőséget gyakrabban a versenyszféra szereplői egymással szemben, mint a közszféra a nyílt eljárásokban; Balla képviselőtársam utalt rá a bizottsági beszámolóban. A közbeszerzési szakma két okra vezeti vissza a különbséget. Az egyik ok a közig azgatás merevsége és az ellenőrzés hiányossága
