Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az 1998. január 1-je és december 31-e közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló beszámoló; a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
288 Ezzel párhuzamosan visszaszorultak a tárgyalásos eljárások, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások részaránya pedig egészen radikálisan, kevesebb mint felére csökkent. Negyedszer: ezek a trendek a kis- és középvállalkozások közbeszerzési piacra jutását is növelték, mivel megállapítható, hogy ezek a vállalkozások a nyílt közbeszerzési eljárásokban szerepeltek a legeredményesebben. Ez a tendencia és ez az eredmény a kormánynak a hazai, a magyar kis- és középvállalkozókat támogató politikájával teljes egészében egybevág és egy irányba mutat. A beszámoló további, figyelemre érdemes része a közbeszerzési statisztika és annak értékelése, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységére vonatkozó megállapítások. Ezek közül csak néhányat emelnék ki: A döntőbizottság előtti ügyek száma ugrásszerűen nőtt. A jelentős növekedéshez hozzájárult, hogy a törvény '99. szeptember 1jén hatályba lépett módosítása felhatalmazta immár a döntőbizottság elnökét eljárás kezdeményezésére. A közbeszerzési eljárások és a jogorvoslati eljárások arányát vizsgálva megállapítj a a beszámoló, hogy az önkormányzatok és azok intézményei ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek aránya a legmagasabb, ez több mint 40 százalékát teszi ki az összes kérelemnek, míg ez az arány a központi költségvetési szerveknél a legalacsonyabb, alig több mint 10 százalék, a közszolgáltatóknál pedig több mint 13 százalékot mutatott. A Közbeszerzések Tanácsának 2001. évi beszámolója javaslatokat is tartalmaz a közbeszerzési törvény módosítására. Az érdemi természetű módosító javaslatok többnyire beépültek a közbeszerzési törvény tervezett módosításai közé, melyeket a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló T/5001. számú törvényjavaslat tartalmaz. Ezen módosítások kialakítása során figyelembe vettük számos érdekképviseleti szerv javaslat át is. Ez a kisebb terjedelmű törvénymódosítás az elmúlt évek gyakorlati tapasztalataira épül. A módosítási javaslatok közül engedjék meg, hogy néhányat kiemeljek, figyelemmel az imént hallott beszámolóban foglaltakra, valamint az országgyűlési határozatte rvezetre is. A gyakorlatban problémát okozott a költségvetési szervek által nyújtott támogatások felhasználására vonatkozó szabályok és a közbeszerzési törvény egyes rendelkezéseinek viszonya. A javaslat arra irányul, hogy jogosult legyen eljárni e törvény alapján az a szervezet, amely a támogatási igényét már benyújtotta, azzal, hogy ebben az esetben a közbeszerzési törvény egyes rendelkezéseihez képest speciális szabályokat is megállapítanánk. Egyben a támogatás fogalmának meghatározása is módosításra ker ülne. A gyakorlatban felmerült az üzleti titok és a nyilvánosság viszonyának, vagyis az üzleti titok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága alkotmányos követelménye érvényesülésének egyértelmű rendezése a közbeszerzésekben. A törvényjavaslat ezért a s zűk körben esetleg felmerülő üzleti titok védelmének biztosítása mellett egyértelművé teszi, hogy a nyertes ajánlattevővel kötött közbeszerzési szerződés nyilvános, és annak tartalma közérdekű adatnak minősül. A javaslat további szigorításokat vezet be a s zankciók terén, egyben egyértelművé teszi, hogy jogsértés esetén a bírság kiszabása kötelező. A javaslat továbbá az említett bírság alsó határa tekintetében differenciálást valósít meg. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a minimális bírságösszeg kétszerese. Mindezekről természetesen mód lesz általában is és részleteiben is vitát folytatni e falak között, amikor - amint említettem - a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat vitájára kerül sor. A közbeszerzési törvény átfogó, a jogharmonizációs követelményeknek is maradéktalanul megfelelő felülvizsgálatát a kormány 2002ben tervezi elvégezni, figyelemmel arra is, hogy az Európai Unióban szintén folyamatba n van a közösségi közbeszerzési szabályok revíziója. E munka keretében a továbbiakban is támaszkodni fogunk a Közbeszerzések Tanácsának megállapításaira,
