Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az 1998. január 1-je és december 31-e közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló beszámoló; a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke:
283 szerepelhetnek, így ki kell dolgozni a belföldi vállalatok előnyben részesítésének azon rendszerét és technikáját, amelyek nem direkt szabályozást jelentenek. A hazai közbeszerzési értékhatárok - különösen az építési beruházások esetében - jelentős en elmaradnak az Európai Unióban alkalmazott értékhatároktól. Ugyanakkor más középkeleteurópai országokhoz hasonlítva még így is a legmagasabbnak számítanak. Az értékhatárok tekintetében tehát a magyar közbeszerzési szabályozás szigorúbb az európai közbe szerzési szabályozásnál, ugyanakkor még a teljes csatlakozás időpontjában sem leszünk kötelezve arra, hogy a sokkal magasabb értékhatárokat alkalmazzuk, hiszen ha ezeket átvennénk, akkor a magyar közbeszerzési szabályozásból a jelenlegi közbeszerzési törvé ny hatálya alá eső beszerzések nagyon jelentős hányada kiesne. A különbség annyi lesz, hogy az Európai Unió értékhatárai alá tartozó beszerzéseket hivatalosan közzé kell tenni az Európai Unió közbeszerzési lapjában, a többieket pedig a magyarországi Közbes zerzési Értesítőben, illetve hivatalos lapban. A Közbeszerzések Tanácsa az elmúlt évben áttekintette a '99ben módosított közbeszerzési törvény gyakorlati alkalmazásának egyéves tapasztalatait. Bár a '99. évi módosítások sok tekintetben beváltották a hozzá fűzött reményeket, a Tanács szükségesnek tartotta újabb törvénymódosítás kezdeményezését. Módosító javaslatait múlt év novemberében eljuttatta az Igazságügyi Minisztériumhoz. Az azóta lefolytatott egyeztetések alapján, ahol a Közbeszerzések Tanácsa a törv ény módosításáról folytatta egyeztetéseit az Igazságügyi Minisztériummal és az Országgyűlés közbeszerzéseket ellenőrző bizottságával, a kormány a pénzügyi csomag keretében benyújtotta a közbeszerzési törvényt érintő módosításokat. A Közbeszerzések Tanácsa ezeket a módosítási javaslatokat támogatja, ezek közül is kiemelem külön, hogy a Közbeszerzések Tanácsa különösen fontosnak tartja, hogy a közbeszerzési pályázatok értékelése világosabb, jobb rendszerben történjen, mint jelenleg, mert a jelenlegi rendszer számos szubjektív elemet tartalmaz. Hasonlóképpen támogatjuk a támogatásból létesített szervezetek közbeszerzési törvényben történő szabályozását a jelenleginél egyértelműbb és világosabb módon, hiszen jelenleg az a helyzet, hogy a közbeszerzési törvény, a z államháztartási törvény és a támogatásokat szabályozó jogszabályok között nincs teljes összhang, itt mindenképpen célszerű tehát a törvény módosítása. Hozzátartozik - és nagyon lényeges - a közbeszerzési rendszer továbbfejlesztéséhez, különösen a központ osított közbeszerzések területén, hogy a kormány határozata alapján 2002ben megindul az elektronikus közbeszerzési rendszer Magyarországon, ami a közpénzek elköltésének hatékonyságát föltehetően jelentősen javítja. A magyar közbeszerzési szabályok, amelye k jelenleg is alapvetően harmonizáltnak tekinthetők az Európai Unió irányelveihez, ezeknek a teljes jogharmonizációja a magyar nemzeti program keretében történik meg, és egy új jogharmonizált közbeszerzési törvény ennek alapján kerül bevezetésre. Hozzátesz em, hogy mérlegelni kell az új törvény bevezetésének időpontját, hiszen a közbeszerzési irányelvek jelenleg az Európai Unión belül is vitatottak. Ez a vita már több mint két éve tart, és a tervek szerint 2002re fogják módosítani ezeket az irányelveket. Ot t is olyan kérdések szerepelnek a viták között, ami nálunk is vita, hogy például a nyílt és meghívásos eljárásoknál a párbeszédet az ajánlattevők és az ajánlatkérők között milyen módon lehet biztosítani. Az Európai Uniónak az az általános filozófiája, hogy ezeknél az eljárásoknál nem teszi lehetővé ilyen párbeszéd alkalmazását sem áralku, sem egyéb tekintetben. Ezt kizárólag a tárgyalásos eljárásoknál teszi lehetővé. Vita van az Európai Unióban arról is, hogy a közösségi irányelvek és a nemzeti szabályozás a már tagországok tekintetében sincs teljes összhangban, ezért ezek módosítását is kezdeményezik. Tisztelt Országgyűlés! A következőkben röviden érinteném a közbeszerzések alakulásának néhány összefüggését. Előrebocsátom, hogy a statisztikai adatok nem tar talmazzák a Phare- vagy egyéb nemzetközi megállapodások alapján számított közpénzek elköltését, kizárólag a közbeszerzési törvény keretében szereplő beszerzéseket. Nos, a közbeszerzési eljárások összértéke Magyarországon a '98. évi 383 milliárd forinttal s zemben '99ben 432 milliárd forintot, 2000ben