Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az 1998. január 1-je és december 31-e közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló beszámoló; a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke:
284 pedig 524 milliárd forintot tett ki. A növekedés tehát jelentős, a Tanács első félévi statisztikai adatai szerint ebben az évben a közbeszerzések értéke meghaladja a 600 milliárd forintot. Ez megközelítően 4 e zer pályázatot jelent, hozzáteszem, hogy a pályázatok növekedése nem volt jellemző ebben a három évben, viszont nagymértékben nőtt a megnövekedett értékű pályázatok száma, ezért az érték nagymértékben növekedett. (12.20) Ez 2000ben a GDP 4,5 százalékát tette ki. Az Európai Unióban ez az arány megközelíti a 14 százalékot, az egyes országok között azonban nagyon jelentős különbségek vannak, például Belgiumban és Görögországban hozzánk hasonlóak az arányok. A közbeszerzési t örvény '99. évi módosítása jelentősen megváltoztatta a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárások struktúráját, arányát. A tárgyalásos eljárások szigorítása azt eredményezte, hogy a nyílt eljárások aránya növekedett; a tárgyalásos eljárások aránya, kül önösen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya, amelyik a legkevésbé áttekinthető és nyilvános, jelentős mértékben csökkent. A nyílt eljárások aránya mintegy háromnegyede a teljes beszerzéseknek, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya, amelyeket korábban joggal kifogásoltak a különféle országgyűlési bizottságokban is, 2000ben 25 százalékról 12 százalékra csökkent. Meg kell jegyezni, hogy az Európai Unió egy sor tagországában, például Angliában, Dániában a nyílt eljárások aránya lényege sen alacsonyabb, mint Magyarországon; más országokban, Spanyolországban, Portugáliában pedig magasabb. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alapvető gondja, hogy ezekben az eljárásokban csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesül a közbeszerzés i törvényben deklarált nyilvánosság, esélyegyenlőség és a verseny tisztaságának elve. Kivételes esetben ez lehet jogszerű, azonban a döntőbizottság tapasztalatai szerint ezzel a lehetőséggel gyakran akkor is élni kívánnak az ajánlatkérők, amikor annak felt ételei nem állnak fenn, leggyakrabban a beszerzés sürgősségére való hivatkozással vagy az igény kielégítéséhez egyetlen alkalmas ajánlattevő meglétére hivatkozva. A Közbeszerzési Döntőbizottság '99ben felhatalmazást kapott ilyen esetekben ezeknek a pályáz atoknak az áttekintésére. A döntőbizottsághoz 2000ben például 679 hirdetmény nélküli tárgyalásos felhívást nyújtottak be, ebből a döntőbizottság 130 esetben kénytelen volt jogorvoslati eljárást kezdeményezni. A másik nagyon lényeges strukturális változás, amire a tisztelt Országgyűlés szíves figyelmét szeretném felhívni, hogy 2000ben a magyar közbeszerzésekben nagyon lényegesen növekedett a kis- és középvállalatok aránya. Az összes közbeszerzési pályázat több mint 50 százalékát hazai kis- és középvállalat ok nyerték el, és ez év első nyolc hónapjában ez az arányszám tovább növekedett. Ugyanakkor arra a vitára, hogy a külföldi székhelyű vállalatok milyen szerepet érnek el a magyar közbeszerzési piacon, hiszen ezt az Európai Unió gyakran kritizálja, az a vála sz, hogy 2000ben az eljárások számának 4 százalékát, értékének pedig 10 százalékát nyerték el. Hozzáteszem, hogy a közbeszerzési piac az Európai Közösségen belül is zárt piac, és a mi statisztikai adataink szerint a harmadik országból származó pályázatok aránya az 1 százalékot alig haladja meg. Ebben persze a tagországok egymás közti szállításai nincsenek benne. Szeretném röviden érinteni a közbeszerzési döntőbizottsági tapasztalatokat. 2000ben - az 1998. évi 324 és a '99. évi 366 jogorvoslati kérelemmel szemben - 700 jogorvoslati kérelem érkezett, ami rendkívül nagy növekedés. Ez tehát azt jelenti, hogy 2000ben minden ötödik eljárást megtámadtak a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A magas eljárási szám, ami egyébként az Európai Bizottság részéről is kedve ző értékelést kapott, egyrészt a közbeszerzési piac bővülését, az ajánlattevők közötti élesedő versenyt jelzi, másrészt tükrözi a jogvitát eldöntő döntőbizottság munkája iránti bizalmat is. A jogalkotó a közbeszerzési tanácsot nem ruházza fel általános ell enőrzési jogosítvánnyal, a tanácsnak a jogorvoslati eljárások révén van rálátása konkrét ügyekre. Ez ezekben az esetekben közgazdasági értelemben természetesen ellenőrző tevékenységet is jelent. A tapasztalatok azt
