Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az 1998. január 1-je és december 31-e közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló beszámoló; a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke:
282 azáltal, hogy bővítette a hivatalból eljárás t kezdeményezők körét, és meghosszabbította a jogorvoslati eljárás kezdeményezésének határidejét. Szigorúbbá tette a nyilvánosságot leginkább korlátozó, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazásának feltételeit az előzetes döntőbizott sági kontroll bevezetésével. Feloldotta továbbá a törvény egyes nehezen vagy ellentmondásosan értelmezhető rendelkezéseit, például az összeférhetetlenség szabályainak pontosításával. A törvénymódosítás további jogközelítő lépéseket is tartalmaz, de az első dleges cél a joggyakorlatban felmerült problémák kezelése, a hatályosulás tapasztalatainak hasznosítása volt. A törvénymódosítás alapvetően nem érintette a közbeszerzési törvény alanyi hatályát. Az 1995. évi törvényből változatlan formában fennmaradt a ma sokat vitatott 1. § d) pontja, amely állami kezességvállalás esetén továbbra is akkor írja elő közbeszerzési eljárás lefolytatását, ha a kormány a garanciavállalásról szóló határozatában erről rendelkezik. Ellenkező esetben a közbeszerzési törvény alkalmaz ása ilyen esetekben csak akkor kötelező, ha a beruházó egyébként alanyi jogon a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik. Mindez azt is jelenti, hogy ezeknél az eseteknél, amennyiben egyes vállalatok, vállalkozók jogorvoslati eljárást kezdeményeznek közb eszerzési törvény hatályba kerülése ügyében, a Közbeszerzési Döntőbizottságnak nincs hatásköre ilyen esetekben döntéseket hozni. A másik ilyen vitatott kérdés, amely ugyancsak változatlan maradt és a '95. évi törvényi megfogalmazás van érvényben, az állami tulajdonú vagy részben állami tulajdonú vállalatok törvény alá tartozása vagy nem tartozása. (12.10) Az eredeti törvénynek megfelelően - ami, hangsúlyozom, nem változott '99ben - az állami tulajdonú vagy részben állami tulajdonú vállalatok alanyi jogon n em tartoznak tulajdoni alapon a közbeszerzési törvény hatálya alá, csak abban az esetben, ha költségvetési támogatást kapnak, vagy monopolhelyzetben közszállítói tevékenységet folytatnak, ekkor egyébként függetlenül attól, hogy mi a tulajdonosi körük. Megj egyzendő, hogy ez a szabályozás alapvetően megfelel az Európai Unió közbeszerzési irányelveinek is. Az Európai Bizottság országjelentései minden évben, így 2000ben is az áruk szabad áramlása fejezetén belül foglalkoznak a magyarországi közbeszerzési szabá lyozás és gyakorlat értékelésével. A véleményt az éves beszámolók részletesen tartalmazzák, az értékelés összességében pozitív Magyarországról. A jelentések ugyanakkor rendszeresen kitérnek arra, hogy a közösségi vívmányokhoz képest mely területeken mutatk ozik eltérés a magyar közbeszerzési szabályzatban. Ilyenek a nemzeti preferencia alkalmazása, az értékhatárok, a közüzemi közbeszerzés szabályozása, továbbá a határidők és a törvény alóli kivételek kérdése. Ha tetszik, ezekben a kérdésekben a véleménymegfo galmazás egyben kritikát is jelent, ugyanakkor azonban az Európai Unió is tisztában van azzal, hogy Magyarország a csatlakozási tárgyalások során olyan kötelezettséget vállalt, hogy a teljes jogharmonizációt a csatlakozás időpontjáig vállalja, addig mindez ek a kivételek, mindezek az eltérések a magyar közbeszerzési szabályozásban, jogalkotásban alkalmazhatók. Ezek közül kettővel itt röviden külön is foglalkoznék. A hazai preferenciális szabályok megengedik a külföldi székhelyű ajánlattevő kizárását a közbes zerzési eljárásból, kötelezően írják elő a 10 százalékos árpreferencia alkalmazását, és lehetővé teszik bizonyos helyi preferenciák érvényesítését, mint például foglalkoztatáspolitikai és szociális szempontok, helyi kis- és középvállalkozások támogatása, k örnyezetvédelem. A Közbeszerzések Tanácsa felmérése szerint különösen ez utóbbi területen, a helyi preferenciák alkalmazásánál elsősorban az önkormányzatok ezeket a lehetőségeket kihasználják a közbeszerzési pályázatok kiírásánál. Az Európai Megállapodás a lapján a nemzeti preferenciális szabályok csatlakozásunk időpontjáig, legkésőbb 2004. február 1jéig fenntarthatók, ezt az Európai Megállapodás annak idején külön is kikötötte az ország számára. Ezt követően a közbeszerzési joganyagban már ezek a preferenc iák nem
