Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - Az ülésnap megnyitása - Képviselő frakcióból történő kilépéséről - Frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők védelmi programjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP):
268 Mikor lehetne még hatékonyabb a szabályozás? Akkor, ha a program a maga teljességében nemcsak a magyar állampolgárokra volna alkalmazható. Ha a törvény a gyakorlatban is beválik, a jövőr e nézve megoldást kellene találni arra, hogy - még egyszer mondom - a maga teljességében a program minden eleme külföldi állampolgárokra is alkalmazható legyen, ha a magyar állam biztonsági, bűnüldözési és igazságszolgáltatási érdekei ezt megkívánják. Enne k az az indoka, hogy Magyarországon a maffia jellegű bűnözés főszereplői gyakran külföldiek. A bűnözésnek az a szintje, ahol már érdemleges információk nyerhetők, akkor lesz elérhető, ha a védelem korlátozás nélkül a külföldiekre is kiterjeszthető. Ezen ér demes elgondolkodni, és ha megoldható, a szabályozás kiegészítését meg kell tenni. Amivel viszont mindenképpen ki kell egészíteni a tervezetet, az a kívülálló, normális életet élő, jogkövető állampolgár védelmét szolgáló tilalom, amely kimondja, hogy a véd elmi programban részt vevők adatait nem lehet úgy megváltoztatni, hogy azok létező, élő személy adataival megegyezzenek. Az egész program nem ér annyit, hogy a bűnözők esetleges bosszúja ártatlan embereket érjen el csak azért, mert a személyi adataik megeg yeznek. Szintén ki kell egészíteni a törvényt a tanúvédelmi szolgálat pontos helyének meghatározásával a rendőrségi hierarchián belül, hiszen nem mindegy, hogy egy ilyen fontos szervezet mennyire lesz független, kinek lesz alárendelve, ki fogja irányítani, kik tudnak majd és mennyit a szolgálat munkájáról. Ki kell egészíteni a tervezetet azzal is, hogy ki lesz, mely szervezet lesz jogosult a szolgálat tevékenységének ellenőrzésére. Tisztelt Ház! Egy törvény akkor jó, ha a gyakorlatban alkalmazható. A progra m gyakorlati alkalmazhatóságának próbaköve a titkosság biztosítása. Ez a törvény akkor lesz jó, ha a titok titok marad. De vajon az marade, megvannake ennek a feltételei? A tervezet bírósági, más és viszonylag nagy számú hatósági, közjegyzői és a többi e ljárások igénybevételét írja elő, ami már önmagában a titkosság ellen hat. De gondoljunk csak az adatkezelők, adatgazdák magas számára, ahol az érintett valódi és hamis adatai megtalálhatók. Vagy ami még ennél is kirívóbb, néhány esetben a tervezet megenge di az érintett odavissza ingázását a régi és az új adatai között, ami viszont a legnagyobb mértékben veszélyezteti a titkosságot. Ez tehát a leggyengébb láncszem. A titkosság fenntartására két megoldás kínálkozik. Az egyik az, hogy a védelmi programot és a vele kapcsolatos eljárást egy törvényileg meghatározott szűk körön belül kell tartani. A másik megoldás: a tervezetből ki kell hagyni vagy módosítani kell azokat a szakaszokat, ahol a titkosság sérülhet. Felvethető például, hogy az érintett és a szolgála t közötti megállapodásból keletkező viták eldöntéséhez szükségese a bírói út. A kiskorú érintettekre vonatkozó szabályozást úgy kell alakítani, hogy az garantálja a titkosságot, de ugyanez vonatkozik a nyugellátást, a társadalombiztosítást, az egészségügy i szolgáltatásokat és az adózást érintő szabályokra is. A visszaesés értékelésénél a megváltozott személyazonosságú személy korábbi és jelenlegi adatai is napvilágot látnak. Ez dekonspiráció a jogszabály erejénél fogva. Szóval, ha jogelvek ütköznek, akkor a szabályozásnak el kell döntenie, hogy melyikhez alkalmazkodik. Jelen esetben az egyenlő elbírálás elvét alkalmazzae, vagyis, ha valaki visszaeső, azt minden esetben és mindenkinél értékeli, vagy azt mondja, hogy a társadalomnak nagyobb érdeke fűződik ah hoz, hogy fel lehessen törni a maffiabűnözés reteszét, és ha ehhez a védelmi program titkossága kell, akkor biztosítja; vagyis sem a visszaesés esetén, sem más esetben nem engedi meg, hogy a régi és az új személyazonosság egymás mellett és egy időben nyilv ánosságra kerüljön. Ha ez megtörténik, akkor az a program végét jelenti. Ahhoz, hogy a program szavatolni tudja a titkosságot és az érintettek biztonságát, arra lenne szükség, hogy az érintettek a különösen védett tanúk pozíciójába kerüljenek. Az érintette knek ne kelljen a bírósági tárgyalóteremben megjelenniük ahhoz, hogy vallomást tegyenek. Olyan technikákat kellene alkalmazni, mint például a zártláncú videokonferencia, amikor az érintett nincs
