Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2525 gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység célja a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének és nemi azonossága kialakulásának, továbbá személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása." A másik terület, amiről beszélni szeretnék, a 82. sorszám alatt található. Selmeczi Gabriellával és Koltai Ildikóval közösen jegyeztük a módosító javaslatot, amely a gyermekvédelmi törvény 125. §ához nyújt be két kiegészítő pontot, amelyben meghatározzuk a krízishelyzetben lévő anya eltitkolandó terhességének jogi lehetőségét. Eredetileg ebben a módosí tóban úgy határoztuk meg, hogy bármely önkormányzat által fenntartott családok átmeneti otthonát vehesse igénybe. Azóta átgondolva ezt a dolgot, kapcsolódó módosítóval szeretnénk ezt a lehetőséget még tovább bővíteni, mégpedig úgy, hogy ne csak az önkormán yzatok által fenntartott átmeneti otthont vehesse igénybe a terhességét titkoló anya, hanem bármely fenntartó által fenntartott átmeneti otthont. Ugyanezen számú módosító javaslatban szerepel az, hogy a titkolt terhességből született gyermek örökbefogadási eljárás lebonyolítását a gyermek születési helye szerinti gyámhivatal végezhesse el, és ezáltal biztosított legyen az, hogy a lakhelyén a terhessége valóban titkokban maradhasson. Ezt a módosító javaslatot nagyon fontosnak tartjuk, és ezáltal szeretnénk, ha támogatnák a módosítókat is hozzá. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Surján László úr, a Fidesz képviselője. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Én is kénytelen vagyok néhány módosító indítványról szólni. Azt gondolom, hogy a téma fontossága az idő előrehaladottsága ellenére is ezt szükségessé teszi. Lezsák Sándor képviselő úrhoz csatlakozom a tekintetben, hogy a gyermekvédelmi törvénynek igenis foglalkoznia kell azzal, hogy milyen hatások érik a médiából az ifjúságot. Ez nem újdonság, az eredeti, ma hatályos törvénynek is volt erről mondanivalója, akkor azonban úgy gondolták, hogy elegendő, ha a közszolgálati médiára vonatkozik ez a jelzés, a gyermekvédelem szempo ntja. Ha ma egy kicsit belenézünk és végigkattogtatunk a televízión, akkor éppen ellenkező lesz a véleményünk, talán sokkal inkább fontosabb a kereskedelmi médiákra is valamilyen fajta szabályt hozni. Egy csatlakozó módosító indítvány még világosabbá teszi azt, hogy mit szeretnénk elérni. Bár a bizottságban támogatásban részesültünk az első ötletünkkel is, de kormánytámogatást akkor nem kaptunk. A kapcsolódó módosító javaslatunkban egyesítjük, nem választjuk ketté a kereskedelmi és a nem kereskedelmi dolgot , médiáról kell beszélni, és teljesen mindegy, hogy annak ki a tulajdonosa és mik az egyéb feladatai. Természetesen kellenek a pozitív jelzések, hiszen ez a közeg arra való, hogy ismeretet, értéket, kultúrát közvetítsen, de mikor, ha nem most, szeptember 1 1e után kell felemelnünk a szavunkat a gyűlöletkeltés és az erőszak ellen. Nagyon remélem, hogy ez a kapcsolódó módosító indítvány el fogja nyerni a parlament támogatását is. A következő pontban azzal szeretnék foglalkozni, amit Göndör képviselőtársam eml ített. A törvény jelenlegi formája, illetve a kormány által előterjesztett változatok (Szabó Sándorné: Hányas?) - a 15. pontra gondolok - arról szólnak, ha a gyermek nagykorúvá válása előtt is részesült kiegészítő családi pótlékban, akkor ezt nagykorúvá vá lása után is kaphassa meg, ha tanul. Ez eddig rendben van, ez eddig is így volt. (1.10) Az volt az elgondolás, ha viszont tartásra kötelezett házastársa van, akkor ez a kiegészítő támogatás szűnjön meg. Ez helyes akkor, ha a tartásra kötelezett házastárs t artásra képes. Nem lehet azonban kizárni, hogy hasonló sorsú emberek - suba subához, guba gubához alapon - kötik össze az
