Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
2520 bizottsági ülésen sem kaptam választ erre a kérdésre. Miért kell korlátozni a létszám f elében ezt a nagyságrendet, ahol nevelőszülők működhetnek? Tegyük fel, hogy egy megyei jogú városban van összesen 500 állami gondozott gyermek, hogy abból, mondjuk, 100 van elhelyezve gyermekotthonban, és a másik 400 van nevelőszülői hálózatba kihelyezve. Akkor ez a bizonyos otthon miért nem lehet az előterjesztő szerint alkalmas, képes arra, hogy működtesse magát az egész nevelőszülői hálózatot? Hiszen itt ezek az arányok messze nem a maximum 50 százalékot érik el, hanem, mondjuk, egy 20:80 százalékos arán y van, amire én itt utaltam. De bármilyen más példát is lehetne hozni. Én egyszerűen elhagynám ezt a kitételt, ezt a megszorítást, és maradna csak a lényeg, hogy gyermekotthon nevelőszülői hálózatot működtethet. És végül a nevelőszülőkkel kapcsolatban felm erül még egy probléma - ez a javaslatok végén található, mert a hatályba léptető rendelkezések, a záró rendelkezések között bukkan elő. Itt arról van szó - amit arra az esetre javaslok, ha néhány hivatásos nevelőszülőnek a javadalmazása magasabb lenne, min t amit a norma meg fog állapítani , hogy maradhasson hatályban az a magasabb bér, az a magasabb, az a kedvezőbb díjazás. Azt gondolom, indokolt egy ilyen kitétel, különösen azért, mert tudjuk, milyen pénzhiányos, milyen pénz, forrásszűkében gazdálkodnak a gyermekvédelemben is. Tisztelt Képviselőtársaim! Már eléggé kevés van hátra azok között a módosító indítványok között, amelyeket mindenképpen szóba szeretnék hozni. Az egyik ilyen a bölcsődei férőhelyekkel, bölcsődék létesítésével kapcsolatos. Egyfajta e lőrelépésként üdvözölhetnénk ebben a törvényben, hogy a bölcsődék is megemlítésre kerülnek abban a felsorolásban, ahol a települési önkormányzatnak, illetve a Fővárosi Önkormányzatnak a kötelezettsége a bölcsődék létrehozásával kapcsolatban meg van fogalma zva. (0.40) De úgy gondolom, hogy az a lakosságszám, amihez a bölcsődéket mint kötelező feladatot hozzákapcsolja a javaslat, az túl magasan van meghatározva. A javaslatban az szerepel, hogy 10 ezer főnél több állandó lakossal rendelkező település esetében kell bölcsődét létesíteni. Azt gondolom, hogy ez túl magas szint, hogy ennél lényegesen kisebb településeken is indokolt lenne már előírni a bölcsődék létrehozásának a kötelezettségét, ezért tettem 5 ezerre javaslatot. Ha emberi időben tárgyalnánk ezekről a kérdésekről, akkor itt most nyitnék egy újabb fejezetet a bölcsődék fontosságával kapcsolatban. Ezt most nem teszem. Nagyon röviden említem meg a 78. pontban található módosító indítványomat is, ahol a fővárosi önkormányzat és a kerületek közötti megálla podásra utal a szöveg, hogy tudniillik megállapodást kell kötniük a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatban. Azt gondolom, hogy ennek analógiájára indokolt lenne szerepeltetni a törvény szövegében, hogy a megyei önkormányzatnak és a megyei jogú városi önkormányzatnak is, valamint a megyének kellene ugyanígy megállapodást kötni a feladat ellátására. A 80. pontban található egy nagyon érdekes szakasz, itt már a megyei gyámhivatalokról van szó. Megint csak egy új bekezdés kerül a szövegbe. A megyei gyámhi vatal a megyei, fővárosi önkormányzat javaslatára kijelöli a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság tagjait. Mondja ez a szakasz, miközben az egész törvényben sehol egy szó nem kerül leírásra azzal kapcsolatban, hogy mi is ez a bizottság, amit létre kell hozni, hogy mi ennek a feladata, hatásköre. Megmondom őszintén, hogy azt a módosító indítványomat, ami itt a kijelölési folyamathoz egy olyan kiegészítést kapcsol hozzá, hogy a tagokra a szakértői névjegyzékbe felvett szakértők közül kell javas latot tenni, abban a reményben fogalmaztam meg, hogy ez módot ad majd arra, hogy beszéljünk egy kicsit erről a bizottságról. Sajnálatos módon az egészségügyi és szociális bizottság ülésén erre sem került sor érdemben, és attól tartok, hogy már a mai vitába n sem fog. Végül itt az utolsó előtti téma, amit még szóba szeretnék hozni: a 85. § egy nagyon ravasz kis elhagyásra tesz javaslatot a zárórendelkezések között. Az szerepel itt ugyanis, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezésének, valamint az otthonteremtési támogatásnak a teljes fedezetét a
