Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
2518 Éppen ezért az én módosító indítványom folytatja a megfogalmazott mondatot, mégpedig oly módon, hogy kivéve, ha a szülő olyan helyzetben van, amely az ezen túlmenő kapcsolattartást objektív okokból súlyosan akadályoz za vagy lehetetlenné teszi. Gondoljunk bele abba, hogy, mondjuk, ha egy szülő börtönbe kerül, és objektíve akadályozva van a kapcsolattartásban, csak ezek az itt leírt lehetőségei vannak, hogy levelet írjon, csomagot küldjön vagy telefonáljon, nem lehet ol yan helyzetbe hozni, hogy akkor teljesen elszakítják tőle a gyermekét. De mondhatok egy olyan életszerű példát is, hogy tartósan beteg, hosszú időre szóló kórházi ápolásra, szanatóriumra szorul, s hasonlóképpen képtelen lenne a személyes kapcsolattartásra. A következő téma, amit szóba szeretnék hozni, a 37. pont alatt található. Itt a gyermekek átmeneti gondozásának megszervezhetőségéről van szó. A felsorolásban szerepel a helyettes szülő, a gyermekek átmeneti otthona, illetve a családok átmeneti otthona mi nt megoldás. Azt gondolom, hogy ebbe a felsorolásba indokolt lenne a kollégiumi elhelyezést is beírni, mert ez is működhetne az átmeneti gondozás egyik típusaként. A következőkben csokorba szedve, azokkal a módosító indítványaimmal kívánok foglalkozni, ame lyek a nevelőszülői ellátással kapcsolatosak. Jó néhány ilyen van, hiszen mindannyian jól emlékezhetünk rá az általános vitából, ennek az egész törvénymódosításnak az egyik nagyon fontos vonulata a nevelőszülői jogállás, a nevelőszülő feladatának részletes kidolgozása ebben a törvényben, amire egyébként alkotmánybírósági kötelezettsége is volt a tárcának. Szám szerint, ha jól számoltam, hét módosító indítványom érinti a nevelőszülők feladatával, illetve jogállásával kapcsolatos részleteket. Az egyik ezek kö zül a 45. szám alatt található, amely nem is olyan távolról érinti ezt, ez nagyon is a lényeghez tartozik. A 45. ajánlási pontszám alatt elhagyni javasolok egy bekezdést, ami felfogásom szerint a jelenleg hatályos törvényben sokkal jobban van megfogalmazva . A jelenleg hatályos törvény is megkülönböztet három szintet: nevelőszülőt, hivatásos nevelőszülőt és speciális hivatásos nevelőszülőt. Mindegyik szinthez pontos normatívát kapcsol gyerekszám tekintetében, hogy a nevelőszülő legfeljebb öt gyermeket nevelh et, a sajátjaival együtt, a hivatásos nevelőszülő három, maximum nyolc gyereket, és a speciális nevelőszülő megint csak legfeljebb öt gyermeket nevelhet. A jelenleg hatályos törvényben pedig van egy olyan mondat, ami arra utal a részletező leírás után, hog y ettől az előírástól bizony indokolt esetben el lehet térni. Azt gondolom, a törvényalkotás egyik igazi komoly nehézsége, hogy minden egyes, az életben előforduló esetre precízen szabályokat tudjon alkotni, hogy ne forduljon elő olyan helyzet, hogy nem tu djuk belegyömöszölni a törvény adta keretek közé azt, amit az élet produkál. Tehát indokolt bizonyos esetekre kiskaput hagyni, és azt mondani, hogy ha nagyon indokolt, van mérlegelési lehetőség arra, hogy eltérjünk ezektől a normáktól, amiket a törvény szö vege tartalmaz. Éppen ezért ezt a javaslatát az előterjesztőnek, hogy a vonatkozó bekezdésekben meghatározott gyermeklétszámtól akkor sem lehet eltérni, ha az együtt élő házastársak, illetve az élettársak mindegyike nevelőszülői feladatot lát el, egyszerűe n értelmetlennek tartom. Azt gondolom, hogy ilyen eltérésre kell egy bizonyos szabadságfokot hagyni, következésképp ennek az elhagyását javasoltam. Szörnyen sajnálom, hogy az előterjesztő nem támogatja a javaslatot. Ennél viszont lényegesen fontosabb az a következő módosító indítványom, amit a 48. ajánlási pontban találhatnak képviselőtársaim. Ez egy elég terjedelmes, hosszú, új paragrafushoz nyúl hozzá. Itt került ugyanis szóba annak a kifejtése, hogy milyen feladata is van a nevelőszülőnek. Felsorolja ez a paragrafus, atól e) pontig, hogy milyen feladatokra gondol, onnan kezdve, hogy elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését, személyisége kibontakozását, vér szerinti családba való visszakerülését. A harmadik helyen említi ez a szöve g azt, hogy elősegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét. Azt gondolom, hogy egyfelől teljesen indokolatlan, hogy ez a kitétel olyan fontos egy éb feladatokat, mint hogy a nevelőszülőnek feladata felkészíteni a gyermeket az önálló életvezetésre, megelőzzön.
