Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
2517 legfontosabb azok közül, amiket benyújtottam. Ezek inkább pontosító j ellegűek, olyanok, ahol észrevettem valamilyen hibát az előterjesztésben, mondjuk, hibás utalást. Van jó néhány módosító indítvány, amit most nem fogok szóba hozni, mert az én felfogásom szerint is viszonylag apró dolgot módosít. Viszont azokat, ahol tulaj donképpen fontos és érdemi, hogy tényleg milyen szöveg kerül a végső változatban a törvénybe, ezeket pontról pontra szeretném szóba hozni. Segítségképpen annyit tudok mondani, hogy az ajánlási pontok szerint haladok, hogy képviselőtársaim, akik érdeklődnek , követni tudják. A 19. ajánlási pontban található az a módosító indítványom, amelyik a gyermektartásdíj megelőlegezésével kapcsolatos. Itt - felfogásom szerint - indokolatlanul akarja megváltoztatni a jelenleg még hatályos törvényt az előterjesztő. Ebben a törvényben ugyanis az szerepelt, hogy ha a bíróság a tartásdíjat megállapítja, megítéli, de valami miatt a szülő, a gyermekét egyedül nevelő szülő nem jut hozzá ehhez a tartásdíjhoz, akkor az állam a költségvetésből megelőlegezi ezt az összeget. Ebben a szakaszban az szerepelt a hatályos törvényben, hogy erre a megelőlegezésre akkor kerülhet sor, ha az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a háromszorosát. Képviselőtársaim tudják, hogy 18 ezer 310 forint jel enleg az öregségi nyugdíjminimum. A háromszorosa sem egy olyan túl nagy összeg, hogy ne lenne indokolt egyedül nevelt gyermek mellett ez a segítség, ennek a segítségnek az igénybevétele. Ezt a szakaszt most az előterjesztő úgy kívánta módosítani, hogy a "k étszeres" szó szerepeljen benne. Ez szám szerint azt jelentené, hogy aki, mondjuk, egy főre jutó jövedelem tekintetében 37 ezer forintnál, egészen pontosan 36 ezer 610 forintnál többel rendelkezik, az már nem veheti igénybe ezt a típusú segítséget. Képvise lőtársaim, én azt gondolom, hogy semmi nem indokolja, hogy ezen a ponton hozzányúljunk az eredeti törvényszöveghez, hiszen ez nem olyan értelemben kifizetett pénz az állam részéről, hogy ne kapná vissza, hogy ne szedné be attól, aki a gyermektartásdíjra kö telezett. Következésképp egy kölcsön, és indokolt megtartani az eredeti változatban a jogosultsági feltételeket. A következő téma az otthonteremtési támogatás, amivel kapcsolatban a 24. ajánlási pontban található a javaslatom. Én más ponton kívántam hozzán yúlni az elénk terjesztett szöveghez, mint amire Göndör István előttem hivatkozott. Azt gondolom, hogy ha nem is jelentős mértékben, egy csekély mértékben az összeg nagyságához hozzányúlt az előterjesztő, természetes igény, hogy ez emelkedjen. De én ennél fontosabbnak tartottam a másik elemét a szövegnek, azt ugyanis, hogy a jogosultsági kör feltétele ne nehezedjen, ne romoljon, az a kikötés, hogy csak azok kaphatják, azok válnak felnőtté válásuk pillanatától jogosultakká az otthonteremtési támogatásra, aki k legalább kétéves időtartamú, folyamatos nevelésbe vétel után kerülnek a nagykorúság állapotába - ez az időintervallum ne legyen felemelve három évre. Azt gondolom, hogy ez egy indokolatlan szigorítás lenne a törvényben. (0.20) A harmadik téma, amit ide k ívánok hozni, a gondozásba vétel esetén a gyermekkel való kapcsolattartás, ami furcsa módon a kiegészítő családi pótlék témakörében kerül elő, azt gondolom, jogtechnikailag nem is igazán jó helyen. Itt egy olyan új 5. § beiktatásával kívánja kiegészíteni a hatályos törvény 34. §át az előterjesztő, hogy az örökbefogadhatósággal kapcsolatban megszigorítja mindazt a követelményt, amit előír. Úgy fogalmaz, hogy az örökbe fogadhatónak nyilvánítás szempontjából nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak a levé lírás, a telefonhívás, illetve a csomagküldés. Én jó néhány olyan élethelyzetet könnyedén el tudok képzelni, amikor egy szülő nagyon komolyan akadályoztatva van, az akaratán kívül, de akadályoztatva van abban, hogy személyesen tartson kapcsolatot a gyerekk el, ha csak a levélírás, csak a csomagküldés, esetleg a telefonhívás áll a rendelkezésére. Azt gondolom, ezeket a szülőket, akik pedig a szándékuk szerint akarják tartani a kapcsolatot a gyermekükkel, nem szabad hátrányos helyzetbe hozni azzal, hogy ilyenk or kinyitjuk az örökbe fogadás kapuját.
