Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
2506 mondom, hogy a tiszta előállítási viszonyokat kell alapul ven ni. A régi rendszerünk tulajdonképpen erre nem adott lehetőséget, hiszen ma rengeteg dolog terheli az előállítási értéket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Miután több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem Glattfelder Béla államtitkár urat, kíváne reagálni a z elhangzottakra. (Dr. Braun Márton jelentkezik. - Göndör István: Írásban le van adva Podolák György!) GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Egy pillanat! Én ma mindenféle papírokat kapok. Így van, de ismételt felszólaló címszó alatt szerepel. Elnézést, a papír alján még két képviselő úr neve tényleg szerepel. Braun Márton következik, a Fidesz képviselője. DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtit kár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rövid felszólalásomban néhány olyan témát szeretnék érinteni, ami az első tárgyalási napon a tisztelt Házban elhangzott és problémaként felmerült. Elsőként: néhányan azt kifogásolják, hogy túlságosan sietünk a piac megnyi tásával, és ráérnénk akkor megnyitni, amikor az Európai Unióhoz csatlakozik az ország - ezt elsősorban Balczó képviselőtársunk kifogásolta. Azt hiszem, a piacnyitás késleltetése több okból is hátrányos lenne Magyarország számára. Egyrészt a piac megnyitásá val a magyar fogyasztók is kedvezőbb feltételek mellett juthatnak majd ellátáshoz, mint a piac megnyitása nélkül. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a verseny a hatékonyság növelésére, az ellátás színvonalának emelésére ösztönözte a szolgáltatók at. Másrészt a Európai Bizottság jelenlegi tervei szerint az EUhoz való csatlakozásunk időpontjában valamennyi tagállamban 100 százalékos piacnyitási szintet kell elérni, tehát az azonnali teljes verseny rászabadítása a magyar gazdaságra nem kívánatos. A hazai fogyasztóknak, az iparágnak és a szabályozó hatóságoknak is lehetőséget kell adni arra, hogy a tapasztalatok fényében a szükséges korrekciókat elvégezzék, és megfelelő módon tudjanak felkészülni az egységes európai villamosenergiapiacon való részvét elre. Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy Magyarország nem számít a csatlakozásra váró országok között éltanulónak, Lengyelország, Csehország, Szlovénia már megnyitotta piacait, illetőleg 2002 elejétől már meg fogja nyitni. A következő probléma az , hogy a túl korai bevezetést ellenzők mellett mások azt gondolják, hogy Magyarországon már korábban meg kellett volna nyitni a piacot. A piacnyitás valóban a fogyasztók érdekét szolgálja, ezért indokolt a lehető legkorábbi megvalósítás, azonban nem szabad azt sem szem elől téveszteni, hogy az áramszolgáltatás az alapellátások közé tartozik. Ez a törvényjavaslat megfelelő időt biztosít az alsóbb szintű jogszabályok kialakítására, a villamosenergiaellátási szabályzatok megalkotására, az engedélyezési folyam atok elvégzésére, a piaci szereplők és a fogyasztók felkészülésére. A piac megnyitása a villamosenergiaellátásban abból az okból is nagy körültekintést igényel, hogy a legfontosabb követelmény az ellátás biztonságának megőrzése marad a verseny bevezetése után is. Ez a törvényjavaslat figyelembe veszi a nemzetközi tapasztalatokat is, és többek között biztosítja, hogy Magyarországon a piacnyitás után se következhessen be olyan ellátási zavar, amely például a sokat emlegetett Kaliforniában történt. A javasolt szabályozás a biztonság tekintetében bizonyos szempontból az európai közösségi szabályokon is túlmutat. Az ellátás biztonságát szolgálja a rendszerirányító valamennyi piaci szereplőtől való elkülönítése és részére több speciális feladat előírása. A rendsz erirányító a biztonságos ellátás fenntartása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri az árak alakulását, az