Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
2507 átlagos árakat nyilvánosságra hozza, amely egyrészt orientálja a piaci szereplőket, másrészt fontos tájékoztatás a hatóságok számára is. A villamo senergiaellátás alapja, hogy legyen elegendő termelés, és legyenek megfelelő hálózatok a megtermelt villamos energia elszállítására, azaz a hálózatok kapacitása és a megtermelt villamos energia mennyisége a fogyasztók várható igényével hosszú távon összha ngban álljon. A biztonság mellett fontos az ellátás minősége is. Éppen Lezsák képviselő úr említette, hogy a Magyar Energia Hivatal éves jelentéseiből is ismert, hogy az ellátás színvonala az utóbbi tíz évben csökkent. Ennek megakadályozására a Magyar Ener gia Hivatal eddig nem rendelkezett megfelelő lehetőséggel, ezért a törvényjavaslat ezen a téren is újítást vezetett be, és hathatós eszközök biztosításával kötelezi a hivatalt az ellátás színvonala érdekében a vállalkozásokkal szemben történő fellépésre. ( 23.30) Tisztelt Ház! Felmerült egy olyan probléma is, hogy a törvényjavaslat nem helyez elegendő hangsúlyt a hazai érdekek érvényesítésére. Ezzel az észrevétellel szemben a törvényjavaslat számos ponton tartalmaz a hazai piac védelmét szolgáló intézkedések et. A javaslat a kormány hatáskörébe utalja a piacnyitás aktuális szintjének megállapítását. A verseny tapasztalatai és az általános gazdasági helyzet figyelembevételével biztosítható a fokozatosság érvényesülése. Mint ahogy azt már korábban is említettem, az árak alakulását is figyelemmel kíséri a kormányzat, és a szükséges intézkedéseket is megteheti egy későbbi ellátási zavar megakadályozása érdekében. A villamos energia határon keresztüli szállítására vonatkozó szabályok is a hazai piac védelmét és bizt onságos működésének fenntartását szolgálják. Az Unióhoz való csatlakozás időpontjáig a versenypiaci fogyasztók vonatkozásában fenntartott 50 százalékos szabály mellett lehetőség van az import másik részének is a megfelelő keretek között tartására. Amennyib en a környezetvédelem, az ellátás biztonsága, illetve a kölcsönösség elve kívánja, a kormány döntése alapján a további behozatal megtagadható. Tisztelt Képviselőtársaim! Problémaként merült fel, hogy a törvény keret jellegű. A keret jellegű szabályozás ált alános ebben a műfajban. Nemzetközi és hazai téren hagyomány a keret jellegű törvényi szintű szabályozás; gyakorlatilag az Európai Unió tagállamaiban is ez a gyakorlat. Egyrészt az ágazatra jellemző nagy számú technikai részletszabály, másrészt a piac fejl ődéséhez való rugalmas alkalmazkodás igényei is indokolják a keret jelleget. A keret jellegű törvényeket értelemszerűen - nevéből is adódóan - számos alsóbb szintű jogszabály egészíti ki, amelyekkel biztosítható a villamosenergiapiac működéséhez való pont os alkalmazkodás. Az 1994. évi villamosenergiatörvény megoldását követve a jelenlegi javaslat is több ponton felhatalmazást ad a kormány, illetve az érintett miniszterek számára a részletszabályok megalkotására. Az alsóbb szintű jogszabályok szabályozási tárgyköre is azonos az 1994. évi törvény alapján megalkotott jogszabályokéval, sok esetben a hatályos rendeleteket csak szűk körben kell pontosítani az új törvénnyel való összhang megteremtése érdekében. Szám szerint jelenleg négy kormányrendelet van, ehel yett hét darab kormányrendelet megalkotására ad felhatalmazást a törvényjavaslat. A korábbi 14 miniszteri rendelet helyett 16 rendelet hajtja végre majd a törvényt. Az előbbi és az utóbbi szám közötti különbség a korábbi szabályozáshoz képest újdonságnak s zámító rendelkezésekből adódik, így meg kell alkotni a piacnyitásról, az átállási költségekről szóló rendeleteket, továbbá a megújuló energiaforrásokról, valamint a szociálisan rászoruló fogyasztók támogatását lehetővé tévő jogszabályokat. Az alsóbb szintű jogszabályok megalkotása az 1994. évi törvény esetében is követte azt az általános gyakorlatot, hogy a végrehajtást szolgáló jogszabályok a törvény elfogadásával párhuzamosan, késleltetett ütemben kerülnek előkészítésre, majd a törvény elfogadását követőe n történik meg az elfogadásuk.
