Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KURUCSAI CSABA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
2356 ELNÖK (dr. Áder János) : A következő felszólaló a Kisgazdapárt részéről Kurucsai Csaba képviselő úr. DR. KURUCSAI CSABA , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kevés olyan jogszabálytervezet volt a tisztel t Ház előtt, amelyet a hazai közvélemény olyan érdeklődéssel várt, mint a termőföldről szóló anyagot. Várta az a csaknem hárommillió ember, aki az agráriumban valamilyen szinten érdekelt. Várta az a kétmillió, amely a mezőgazdaságból kíván megélni. Várták ugyanakkor azok a honfitársaink is, akik naponta kaptak sokkoló híreket a suttogó propaganda és sajnos néha a média útján és annak közvetítésével a külföldiek mértéktelen földvásárlási lázáról. A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója nevében a termőf öldről szóló politikai vitanap alkalmával kifejtettem, hogy meg kell akadályozni azt, hogy a termőföld a spekuláció tárgya legyen, és elő kell segíteni, hogy a gazdálkodó ember a földből meg tudjon élni. Ezen cél szem előtt tartásával, úgy vélem, az előttü nk levő törvénycsomag figyelemre méltó kezdeményezés. Alkalmas arra, hogy a családi gazdaságok felvirágzását célzó kormányzati szándék kereteit biztosítsa. Az időkorlátokra és az FKGPfrakción belül munkamegosztásra figyelemmel csak a termőföldtörvénnyel k apcsolatos észrevételeimre kívánok most szorítkozni. A törvénymódosítás meghatározza a családi gazdaságokra vonatkozó fogalmakat és az elővásárlás intézményét. Aggályosnak tartom, hogy a családi gazdaságokra vonatkozó javaslatok nem a tulajdonszerzés oldal áról, hanem az elővásárlási jog gyakorlása felől közelítik meg a szabályozandó kérdést. Nem értem, hogy a tervezet szerkesztői miért nem vállalták az Európai Unió Bizottságával a tőke szabad áramlása ideiglenesen lezárt fejezetében rögzített rendező elvek fogalmi kifejtését. Kétségtelen, ezek az elvek a tervezetben valamilyen formában megjelennek, nem alkotnak a földtulajdonszerzés szempontjából koherens rendszert. Ezért a termőföldtulajdonról szóló törvénymódosításban rögzíteni kellene, hogy kit értünk és mit értünk önfoglalkoztató gazda alatt; a tőke szabad áramlása fejezet ugyanis ezt a fogalmat következetesen használja mint kategóriát. Egyértelműbben kellene meghatározni, hogy a földtulajdonszerzés szempontjából kiket tekinthetünk legálisan Magyarországo n tartózkodónak, és főleg folyamatosan helyben lakónak. Gondosabban kellett volna megfogalmazni a tervezetben az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozás kritériumait is. A piacgazdasági feltételek megerősödésével ma már nem életszerű az a meghatározá s, amellyel a törvényszerkesztő él. Úgy vélem, sokkal célszerűbb az élethivatásszerűséget a tevékenységből származó árbevétel arányához kötni. Meggyőződésem, hogy a fenti fogalmak egzakt és pontos törvényi meghatározása hosszú távú megoldást kínálhat a nyi tott kérdések kormányrendeletben vagy ágazati jogszabályokban való rendezéséhez. Tekintettel arra, hogy a Független Kisgazdapárt frakciója képviseletében képviselőtársaim részletesen kifejtik véleményüket a törvénytervezettel kapcsolatosan, én csupán néhán y elvi jelentőségű aggályomra szeretném most a figyelmet felhívni. Így mindenekelőtt súlyos ellentmondásnak érzem, hogy a termőföldtulajdonról szóló javaslat 3. §a diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaz a tulajdoni formákat illetően. Addig, ameddig a ma gánszemélyek kétségtelenül meghosszabbítható módon 10 évre köthetnek haszonbérleti szerződést, addig a tervezet a nemzeti földalap kht. tekintetében a haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartamát 50 évben jelöli meg. Ez már nem haszonbérlet, hanem tarta lmában örök haszonbérlet. Piacgazdasági viszonyok között az ilyen fokú különbségtétel mélyen a versenyhelyzet ellen hat (Egy taps az MSZP soraiból.) , és pont azt a családi vállalkozót sújtja, aki tízévente meg kell hogy küzdjön az elkövetkező időszak haszo nbérleti szerződése számára elfogadható újabb feltételeiért. (Dr. Géczi József Alajos: Igaza van a Rogánnak!) Úgy vélem, felettébb különös rendelkezéseket tartalmaz a termőföldről szóló törvénymódosítás 11. §ának (3) bekezdése is. Az én olvasatomban a fen ti rendelkezés azt jelenti, hogy a
