Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BORKÓ KÁROLY, a területfejlesztési bizottság előadója:
2335 fáradságot, hogy ezen törvénymódosító jav aslatnak a benyújtásakor a jogalkotásról szóló törvény előírásait betartsa, nem volt képes rá vagy nem akarta, vagy ilyen nagyvonalúan és felületesen kezeli ezen törvénymódosítást, hogy a törvény mellékleteként a részletes indokolást sem jelölte meg. Ha va n részletes indoklás, akkor lehet, hogy a mi vitatkozásunk is másképpen hangzik, ha önök, tisztelt miniszter úr, részletesen megindokolják, és tényekkel, konkrétumokkal alátámasztják a törvénymódosítás indokát. A környezetvédelmi bizottságban 4 nem szavaza ttal az általános vitára való alkalmasságát nem tartottuk megfelelőnek. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a területfejlesztési bizo ttság véleményének ismertetése következik. Elsőként megadom a szót Borkó Károly képviselő úrnak, aki az 5262. számú előterjesztéshez kapcsolódóan ismerteti a bizottság véleményét. Öné a szó, képviselő úr. BORKÓ KÁROLY , a területfejlesztési bizottság előadó ja : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! A parlament területfejlesztési bizottsága 2001. október 31én tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatokat. A bizottság a három törvényt szolid ellenzéki részvétel mellet t együtt tárgyalta, de külön szavazott a törvényjavaslatokról. A bizottság a törvénymódosítások területfejlesztéssel összefüggő vonatkozásait elemezte elsősorban. Az ülésen a kormány tájékoztatóját követően élénk vita alakult ki a törvénytervezetről. Én a nemzeti földalapról kívánok beszélni. A nemzeti földalappal kapcsolatban annak céljaként elhangzott, hogy az elsődlegesen a családi gazdaságok kialakítását szolgálja; olyan versenyképes, termelésre alkalmas gazdaságok területének kialakítását, amelyek a ga zdáknak, a gazdálkodó családoknak tisztes megélhetést, a családtagoknak biztos munkalehetőséget nyújtanak. Versenyképes gazdálkodást tesznek lehetővé a birtoknagyság vonatkozásában, s reményeink szerint a már 2004ben bekövetkező európai uniós csatlakozás után az Európai Unióban gazdálkodó családokkal lesznek versenyképesek a magyar gazdaságok. Az ilyen módon kialakuló, maximálisan 300 hektár nagyságú birtokok létrejötte területfejlesztési szempontból a jelenlegi helyzethez képest kimondottan jobb helyzetet teremt a gazdálkodóknak, hiszen az ilyen méretű gazdaság hitelezése már a bankok szempontjából is kívánatos. Egy ekkora gazdaság jelentős termelési értékkel bír, beruházásigénye nagy, a befektetett eszközérték a földdel együtt már olyan vagyontömeg, amely hitelezési versenyhelyzetet teremthet a következő időszakban a pénzintézetek között. Ennek révén forrásokhoz juthat az eddig a hitelezés szempontjából mostohán kezelt, nagy tőkeigényű egyéni gazdálkodó, családi gazdaság. A nemzeti földalap a birtokszerkez et módosításán túl alapvetően befolyásolja a földhasználatot is. Nyilvántartási kötelezettsége van a gyenge minőségű, természetvédelmi, vízgazdálkodási, ár- és belvízvédelmi szempontból felhasználható területekre. Módja lesz a nemzeti földalapnak arra is, hogy azoknak a közgazdaságilag határtermőhelynek minősülő szántóterületeknek a sorsáról döntsön, amelyek mezőgazdasági művelésre az európai uniós csatlakozás után nem lesznek gazdaságosak. Más módon lesz célszerű ezeket a területeket hasznosítani a tulajdo nosaiknak. Ismerjük, hogy a csatlakozás után hozzávetőleg egymillió hektár olyan szántóterület, jelenleg szántó művelési ágú terület van, amelyet a művelésből ki kell vonni, amelynek hasznosítására elsődlegesen az erdőtelepítés jöhet számításba. Úgy gondol om, hogy ez mindenképpen szolgálja a racionális földhasznosítást. Elhangzott a bizottságban is az ellenzék részéről, hogy a nemzeti földalap célja a klientúraépítés. Amennyiben a család, a magyar vidéken élő majdani családi gazdálkodók családja klientúrána k nevezhető, akkor a kormánypárti képviselők vállalják ezt a vádat. Csak mint érdekességet jegyzem meg - ez a karóügy már több ízben előjött , hogy volt olyan ellenzéki képviselőtársunk, aki a
