Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
2314 A nemzeti földalap útján az állam javára szóló elővásárlási jog alkotmányos határok köz ötti kedvezmény, mert nem a tulajdonhoz való jogot érinti, nem a tulajdon megszerzése tekintetében tesz különbséget az állam javára, hanem az elővásárlási jogok rangsorát állapítja meg. Így a nemzeti földalap működésével megmarad a gazdasági szempontú szab ályozási koncepción belül. A birtoktagoltság felszámolása, a birtokrendezés méltányolható ok arra nézve, hogy az állam a fentiek szerint élhessen elővásárlási jogával. A haszonbérelhető területnagyság módosítást igényelt, mert jelenleg diszkriminatív szabá lyozás érvényesül a magánszemélyek hátrányára. Ezért a javaslat egységesíti a haszonbérelhető termőföld területnagyságának, aranykoronaértékének felső határát. A javaslat módosítja a termőföld más célú hasznosításának eljárási rendjét is. Az egységes gyak orlat kialakítása érdekében az egy hektárnál nagyobb területű termőföld tekintetében kezdeményezett eljárásra különös illetékességi szabályt állapít meg. A termőföldvédelmi járulék alóli mentességek köre két esettel bővül. Ha a termőföldtulajdonos a törvé ny hatálya alá tartozó földön 400 négyzetmétert meg nem haladó területnagyságig beruházást végez, mentesül a földvédelmi járulék megfizetése alól. A lakásépítés támogatása érdekében - a törvénymódosítási javaslatban meghatározott települések területén fekv ő termőföldek kivételével - szintén járulékmentességet élvez a saját céljára történő lakásépítés, valamint az önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása céljából történő más célú hasznosítás. A törvénymódosítási javaslat szerint, ha a termőföld más célú ha sznosítása során a beruházó személye elválik a termőföld tulajdonosától, a földhivatali engedélyhez, valamint az engedély nélküli más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége alóli felmentés megadásához a tulajdonos hozzá járulása szükséges. Ugyanis a tulajdonosnak a termőföldtulajdonával kapcsolatos rendelkezési joga ebben az esetben sem sérülhet. Tisztelt Ház! Figyelembe véve azt, hogy a termőföldtulajdon szerzését korlátozó rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása, felszámolása tekintetében nem jelentéktelen a földhasználati nyilvántartási rendszer szerepe, ezért a földhasználati nyilvántartásnak egységesen, területi határ nélkül valamennyi termőföldre ki kell terjednie, valamint naprakésznek kell lennie. A javaslat kiegészíti a végrehajtási rendeletek kiadására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést az elővásárlási és haszonbérleti jogok gyakorlásának rendjére, valamint a más célú hasznosítás engedélyezése eljárási szabályainak megállapítására. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat jelentőségét az alábbiakban kívánom megindokolni. A rendszerváltást követően alapvető politikai, gazdasági cél a magántulajdonra épülő piacgazdaság kialakítása vol t, így a legfontosabb nemzeti kincsünk, a termőföld, magántulajdonba került. A kárpótlással és a szövetkezeti részaránytulajdonok kiadásával egy nagyszabású földreform zajlott le, hiszen az ország mezőgazdasági területeinek több mint 80 százalékára terjedt ki, és a magántulajdonon alapuló mezőgazdasági termelés feltételeit teremtette meg. A nagy tömegű, relatíve rövid idő alatt lejátszódó magánosítás sajátos birtokstruktúrát hozott létre, amelynek fő jellemzője az egy hektáros vagy annál kisebb méretű, eset enként több tagban elhelyezkedő földtulajdon. A részarányföldkiadási folyamatokból eddig leszűrt tapasztalatok alátámasztják azt az általános véleményt, hogy a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény eredeti rendelkezései nem b iztosították a földkiadás korrekt jogi szabályozottságát, és az időközi módosítások sem vezettek az elérni kívánt célhoz. (8.30) A földkiadási eljárás során nagy számban keletkeztek olyan földrészletek, amelyekben irreálisan magas a tulajdonosok száma, ill etve igen alacsony a tulajdoni hányad. Ezen ingatlanok művelését az osztatlan közös tulajdoni forma akadályozza, az érdekellentétek, nézeteltérések forrása. Más
