Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
2315 esetekben gyakran a tulajdonosok ténylegesen nem tudják birtokba venni saját tulajdoni hányaduk mértékéig a földet. Az ily módon kialakult tulajdonosi szerkezet átalakítása rendkívüli nehézségeket okoz. Ezek a földrészletek nem kezelhetők sem tulajdonosi, sem földhasználói vonatkozásban. Az eredeti részaránytulajdonosi címlisták elavultak, a tulajd onosok egy része elhalálozott vagy ismeretlen helyre költözött. Az örökösök nem vállalják a pár század aranykorona értékre lefolytatandó hagyatéki eljárást. A részaránytulajdonkiadás eredményeként a földek nagy része osztatlan közös tulajdonba került, füg getlenül attól, hogy a földkiadó bizottság vagy az FM hivatal hajtottae végre az eljárást. A földkiadás során létrejött közös tulajdon teljes mértékben kényszerközösséget jelent, és nagy létszámú jogközösség esetén sok esetben a tulajdonostársak nem is is merik egymást. A közös tulajdonra vonatkozó szabályozás talán legkritikusabb és a gyakorlatban legtöbb problémát okozó része a közös tulajdon megszüntetése, amit az előbb említett törvénynek az 1999. évi XLIX. törvénnyel történő módosítása igyekezett felol dani. Az 1999. évi módosítás ugyan életbe léptette a közös tulajdon megszüntetésének külön szabályait, de az egyszerűsített eljárásra a tapasztalatok szerint elvétve került sor. Gyakorlati példák bizonyítják, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás nem tudja kellőképpen szolgálni azt a célt, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével, egy tulajdonos rendelkezési joga tekintetében mezőgazdasági művelésre alkalmas önálló egészséges birtoktestek alakuljanak ki. Az a társtulajdonos, aki önálló ingatlanként kívánja művelni a tulajdonát képező földrészletet, még az előbb említett törvény fenti módosítását követően is csak nagy nehézségek árán tudja elérni célját. Elég legyen itt csak arra hivatkozni, hogy a közös tulajdon megszüntetése a tulajdonostársak közg yűlésének határozatát igényli. Az eljárás nem kis költséget ró a tulajdonostársakra, továbbá abban az esetben, ha a tulajdonközösségeknek a törvény rendelkezései szerinti megszüntetése következtében ismételten közös tulajdon jön létre, ennek megszüntetésér e már a Ptk. szabályait kell alkalmazni. Addig, amíg fennáll a jogközösség, a tulajdonközösség tagja csak társaival teljes akarategységben és az egész dologra kiható módon cselekedhet, érdekeit egymáshoz igazítva és összehangolva. Ezek a jogok elvileg a tu lajdonostársakat az egész dologra nézve megilletik, gyakorlatilag azonban a jogok zavartalan gyakorlásához elengedhetetlen a birtoklás helyében és a használat kérdésében való megegyezés. A fentiek szerint mindenekelőtt azt szükséges tisztázni, hogy a tulaj donostársak az osztatlan közös tulajdont hogyan használják. A használatra vonatkozó megállapodás tartalmát a tulajdonostársak szabadon alakíthatják ki. Abban az esetben, ha a tulajdonostársak a közös dolog használatát rendezik, a használat megosztása még n em jelenti a közös tulajdon megszüntetését, így annak folytán a társtulajdonos a dolog neki jutó részére nem nyerhet rendelkezési jogot. A kormányprogram az agrárszektor stabil alapon való harmonikus fejlődése érdekében kiemelt feladatnak tekinti a tulajdo nviszonyokban a bizonytalanság fokozott csökkentését, valamint az optimális birtokméretek kialakítását. A fentiekre tekintettel a további elaprózódás megakadályozása feltétlenül indokolt. A törvényjavaslat döntően ezt célozza. Az osztatlan közös tulajdon t ovábbi keletkezésének elkerülése céljából a javaslat szerint minden olyan részaránytulajdonos, aki még kiadatlan aranykoronaértékkel rendelkezik, az illetékes földművelésügyi hivatalhoz írásbeli kérelmet nyújthat be arra vonatkozóan, hogy részaránytulajd ona önálló ingatlanként vagy osztatlan közös tulajdonként történő kiadását kéri. Arra nézve, hogy a részaránytulajdonos a földkiadási eljárással kapcsolatos igényeinek a fenti módon érvényt szerezzen, a törvény hatálybalépésétől, illetve a földalap megáll apításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belüli időtartam áll rendelkezésére, a jogvesztés terhével. Azon részaránytulajdonosok esetében, akik a fenti határidőben és módon a részaránytulajdonuk önálló ingatlanná alakítását kért ék, az FMhivatal nyilvános sorsolást tart a földek kiadását illetően, amelynek során a hivatal az aranykoronaértékek figyelembevételével a földrészletek vonatkozásában kizárólag a kiosztási sorrendet állapítja meg. A sorsolásról készült jegyzőkönyv alapj án az illetékes körzeti földhivatal az állami költségvetés terhére változási vázrajzot készít, mely
