Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
2310 Tisztelt Or szággyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a nemzeti földalapról, továbbá a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítását kezdeményező, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló t örvényjavaslatok együttes általános vitájának megkezdése . Az előterjesztéseket T/5262., T/5263. és T/5264. számokon kapták kézhez. Először megadom a szót Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úrnak, a napirendi ajánlás szerint 40 perce s időkeretben. Öné a szó, miniszter úr. DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az 1990 óta bekövetkezett alapvető és jelentős társadalmi, gazdasági v áltozások egyike a magántulajdonra épülő piacgazdaság létrehozása. Ez a folyamat hazánk pótolhatatlan nemzeti kincsét, a termőföldet is érintette, aminek eredményeként a kárpótlási és a részarányföldkiadási eljárások során mintegy 2,5 millió természetes s zemély jutott termőföldtulajdonhoz. Közismert tény, hogy a termőföld magánosítása elaprózódott birtokstruktúra kialakításához vezetett, ugyanis az új földtulajdonosok 80 százaléka 1 hektár vagy annál kisebb méretű földterülettel rendelkezik. A kisméretű, k edvezőtlen méretadottságú, esetleg több település határában elhelyezkedő földrészletek hatékony mezőgazdasági tevékenységre nem alkalmasak. Az új tulajdonosok egy része idős kora, képzettségének hiánya, távoli lakhelye miatt nem képes vagy nem kívánja maga művelni a földjét. A jelen helyzet nyomott földárakat eredményezett, és kedvez a spekulációs célú, valamint a külföldiek által történő, sokszor illegális földvásárlási törekvéseknek. A földtulajdon és a használat jelentősen elszakadt egymástól, a 7,9 mil lió hektáros hazai termőterület közel felét haszonbérlők művelik. A mezőgazdálkodásból élni kívánó magántulajdonosi réteg kialakulását és megerősödését a felsorolt tényezők alapvetően gátolják, késleltetik. A földpiac élénkítésében, a reális termőföldárak kialakításában, a termőföld gazdaságos hasznosításának előmozdításában nem nélkülözhető az állam fokozottabb szerepvállalása. A kormány birtokpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához, a birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt fejlesztéséhe z, a piaci versenyben helytállni képes családi gazdaságok kialakulásának elősegítése érdekében szükség van olyan intézményes keret létrehozására, amely biztosítja az állami tulajdonú termőföldeknek a megjelölt célok érdekében történő felhasználását. A java slat szerint a már meglévő állami tulajdonú termőföldvagyon - kevés kivétellel - a nemzeti földalaphoz kerül, amely hatékony földkészletgazdálkodást valósít meg. A kezelt vagyontömeg időben és térben állandóan változó, mivel vásárlás útján további termőfö ldek kerülnek állami tulajdonba, majd ezeket a nemzeti földalap a birtokpolitikai céloknak megfelelő módon értékesíti, illetve haszonbérletbe adja, elősegítve a családi gazdaságok és a mezőgazdasági vállalkozók földhöz jutását, illetve a gyenge termőképess égű területek más célú hasznosítását. Tisztelt Ház! Hangsúlyozni kell, hogy a nemzeti földalap földterületeinek vagyonkezelése és hasznosítása a kormány által meghatározott birtokpolitikai elvek szerint történik. A nemzeti földalap az Országgyűlés által el fogadott kormányprogram szerinti földbirtokpolitika megvalósításának fontos eszköze. A birtokpolitikáért való kormányzati felelősség az alkotmány 34. § (1) bekezdés e) pontjából is következik, tehát az abból eredő állami feladatok meghatározása egyértelmű en kormányzati kompetencia. A javaslat értelmében a nemzeti földalap a kincstári vagyon azon része, amely felett a tulajdonosi jogokat nem a pénzügyminiszter, hanem a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gyakorolja. A földművelésügyi és vidékfejle sztési miniszter feladatairól és hatásköréről szóló 155/1998. (IX.30.) számú kormányrendelet 4. § a) pontja szerint a miniszter gondoskodik a kormány gazdasági programjának ágazati megvalósításáról. Ebből következik, hogy a birtokpolitikáért, illetőleg ann ak végrehajtásáért a kormányzati felelősség a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert terheli. A miniszter kormányzati felelősségének akkor tud eleget tenni, ha az alkotmányos szabályokban
