Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
2311 meghatározott feladataihoz megfelelő eszközök állnak a rende lkezésére, ezért alkotmányjogi szempontból csak az a megfelelő, a kormányzati működést segítő megoldás, ha a miniszter a birtokpolitika alakításáért viselt felelősség mellett az ennek megvalósítására alkalmas eszközökkel is rendelkezik. Az alkotmányos elve kből levezetett módon a nemzeti földalap vagyonkezelő szervezete nem a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, hanem a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által alapított nemzeti földalap közhasznú társaság lesz. A javaslat csak az alapvető rendelkezéseke t tartalmazza, a nemzeti földalap közhasznú társaság részletes szervezeti és működési szabályait a miniszter hagyja jóvá. A közhasznú társaság törzstőkéjét, továbbá a szervezet kialakításával és feladatszerű működésével kapcsolatos fedezetet központi költs égvetési előirányzat biztosítja. A nemzeti földalap közhasznú társaságnak nem lesz külön területi szervezete, a helyben adódó feladatait a megyei földművelésügyi hivatalok és a földhivatali szervezet közreműködésével látja el. A javaslat szerint a törvény rendelkezéseinél fogva - ideértve a törvényben meghatározott jogügyleteket is - az alábbi termőföldterületek tartoznak a nemzeti földalap rendelkezési körébe: a jelenleg is állami tulajdonban lévő termőföldek, az állami tulajdonban lévő erdőgazdasági részv énytársaságok vagyonkezelésébe adott erdők; továbbá a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével az ÁPV Rt. által haszonbérletbe adott termőföldek a törvény erejénél fogva kerülnek át a nemzeti földalapba; piacbefolyásolási szándékkal, illetve indokolt esetben állami elővásárlási jog gyakorlásával vásárolt földek, továbbá a revitalizációs céllal vásárolt rossz minőségű vagy kedvezőtlen adottságú termőföldek; a vásárlással, illetve csereföldként a földalaphoz került, hasznosítatlan állapo tú termőföldek, az állam részére felajánlott termőföldek; a kárpótlási árverések után állami tulajdonban megmaradó termőföldek; továbbá olyan rekultivált területek, például külfejtések, amelyek további termőföldként történő hasznosításáró l a tulajdonos nem kíván gondoskodni; továbbá olyan földek, amelyek kezelésével, hasznosításával a nemzeti földalap vagyonkezelő szervezetét megbízták; továbbá egyéb úton az állam tulajdonába került termőföldek, például öröklés, a kárpótlásról szóló 1991. évi XXV. törvény alapján kártalanítás nélkül állami tulajdonba került, hasznosítatlan állapotú földek; az 1999. évi XLIX. törvénnyel módosított 1993. évi II. törvény 6. §ának (4) bekezdése szerinti földkiadások után az úgynevezett aranykoronahiány pótlás ára megmaradt, illetve az egyik földalapba sem tartozó földek. (8.10) Ismeretes, hogy a jogszabályon alapuló elővásárlási jog a tulajdonossal szemben a tulajdonjogból folyó rendelkezési jog korlátozását jelenti. A rendelkezési jog korlátozásának viszont ar ányban kell állnia a korlátozással elérni kívánt céllal. Ezt több alkotmánybírósági határozat is megállapította. Az előzőekben ismertetett birtokpolitikai célkitűzések megvalósításához nem nélkülözhető az állam fokozottabb szerepvállalása, ezért a termőföl d tekintetében az államot megillető elővásárlási jog biztosítása elengedhetetlenül szükséges. A javaslat értelmében a termőföldről szóló törvényben meghatározott sorrend figyelembevételével a családi gazdálkodót, a közös háztartásban élő családtagot és a h elyben lakót követően élhet csak a nemzeti földalap közhasznú társaság az elővásárlási jogával. A termőföld tulajdonosa ingyenesen vagy ellenérték fejében felajánlhatja termőföldjét a nemzeti földalap számára. Az ingyenes felajánlás csak abban az esetben v isszautasítandó, ha a különleges külterületi, azaz volt zártkerti földekre vonatkozik.
