Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ):
2300 A legfrappánsabb példa erre az úgynevezett státustörvény, és a státustörvény kapcsán az Európa Tanács illet ékeseinek kezdeményezésére megszületett úgynevezett velencei nyilatkozat. Az elmúlt hetekben sokat olvashattunk a sajtóban erről, sokszor nyilatkozott mindenekelőtt Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök, Martonyi János jelenlegi külügyminiszter, Németh Zso lt külügyi államtitkár, és újra és újra amellett erősködtek, hogy ez a velencei nyilatkozat úgymond a magyar álláspontot igazolta. Nos, nézzük meg, mi az igazság, nézzük meg, mit mond a státustörvény, és mit mond ez a bizonyos velencei nyilatkozat! A státu störvény legfontosabb eleme, legalábbis Németh Zsolt szerint, a magyar igazolvány. Azt mondja Németh Zsolt a Magyar Nemzet január 4ei számában: egy egyszerű papírdarab a magyar igazolvány, egy közokirat, amelynek a kiállítása azt jelenti, hogy a magyar ál lam közösséget vállal a határon túli magyarral, személyesen ővele, ugyanúgy személyesen, ahogy saját állampolgárával is. Ennek intézményesítése és papírra fektetése a törvénytervezet legnagyobb érdeme és legalapvetőbb politikai hozadéka, ami akkor is óriás i áttörés lenne, ha az igazolvánnyal az égvilágon semmihez sem lehetne hozzájutni. Ezt mondja Németh Zsolt - és lássuk, mit mond a velencei nyilatkozat! Ilyen módon ez a dokumentum - mármint a magyar igazolvány - politikai kapcsolatot teremt eme külföldiek között és a magyar állam között. Az ilyen kapcsolat érthető módon vált ki aggodalmat abban az államban, ahol ezek a személyek élnek, akikkel a bizottság véleménye szerint egy ilyen intézkedés elfogadása előtt egyeztetni kellett volna. Tovább olvasom a vel encei bizottság véleményét: az ilyen nyilatkozat nem irányulhat arra, hogy politikai kapcsolatot teremtsen annak tulajdonosa és az anyaország között. A velencei nyilatkozat tehát kifejezetten azt utasítja el, amit Németh Zsolt a státustörvény legfontosabb elemének, a magyar igazolvány lényegének tekint. Másodszor: a státustörvény szerint e magyar igazolványok kiadása az úgynevezett ajánló szervezetek által kiadott ajánlásokra épül, ajánlás nélkül nem adható ki a magyar igazolvány. Az ajánló szervezetek, min t tudjuk, a szomszédos országokban különböző civil szervezetekből alakulnának meg. Mit mond ezzel szemben a velencei nyilatkozat? Az adott ország engedélye, hozzájárulása nélkül egy állam nem gyakorolhat semmilyen formában hatalmat egy másik állam területé n. Ha egy állam ilyen, kvázi hivatali funkciót ad nem kormányzati szervezeteknek a másik országban, ez bizony az államhatalom gyakorlásának indirekt formája, amit nem szabad megtenni, hacsak nincs rá külön hozzájárulás. Ezért ilyen hatáskör átruházása nem megengedhető a másik állam területén. A velencei nyilatkozat tehát megengedhetetlennek minősíti az ajánló szervezeteknek azt a szerepét, amit a státustörvény tartalmaz - ez a két központi kategóriája a státustörvénynek, amire a Fideszkormány oly büszke, a mit a velencei nyilatkozat egyértelműen és világosan elutasít; a lényegre mondja azt, hogy nem lehet. Amit a Fideszkormány akar, az ellentétes az európai követelményekkel. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szintén na pirend utáni felszólalásra jelentkezett Kóródi Mária képviselő asszony, az SZDSZ képviselője: "Újra zsákutcában" címmel. Megadom a szót. DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Veresegyházon november 4én a tisztelet adás és a gyász csendje kísérte azt a megemlékezést és mécsesgyújtást, amellyel az SZDSZ szervezete emlékezett meg 1956 hőseiről és a megtorlás áldozatairól. (0.10) Mégis, amikor kora délelőtt Veresegyház felé tartottam, állandóan feltolakodott bennem a go ndolat, hogy ha most nem egy olyan pici városban mondanék beszédet, amelynek a vezetése évtizedek óta az emberek együttműködésére épít, hanem egy olyan településre mennék, ahol a
