Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2299 arról a hatpárti összejövetelről, amely ezt volt hivatott tisztázni, kivonultak az MSZP és az SZDSZ képviselői. (0.00) Később még inkább megszilárdultak a frontok. A média kuratóriumok elnökségeinek a megválasztása forráspontig hevítette ezt a témát. Igaz, már akkoriban is azt a taktikát folytatta az ellenzék, amit mostanában: összekapcsolt össze nem illő tárgyköröket, mondván, ha az egyikben nem boldogulunk, a másikban se j ussunk előre. Ez a magatartás különösen akkor került előtérbe, amikor a már említett jogharmonizációs változtatásokról volt szó. A jogharmonizációs törvényalkotást is megtorpedózták. Az ő logikájuk szerint nem megfelelőek a nagy médiakuratóriumok elnöksége i, mivel csonkán álltak fel. Nehezen érti meg az egyszerű állampolgár, hogy miről is van szó. Látszólag az ellenzéknek van igaza, mert a médiakuratóriumok elnökségei az őáltaluk delegált tagok nélkül működnek. Az eljárás azonban törvényes, mert a médiatörv ény az ellenzéki tagok esetében konszenzust ír elő. S itt van a médiatörvény egyik hiányossága. A törvényalkotók nem számoltak azzal, hogy eltérő politikai beállítottságú pártok is lehetnek ellenzékben, amelyek nem tudnak megegyezni. Az a sajátos eset fordult elő, hogy a MIÉPnek kellett egyezkednie az SZDSZszel és az MSZPvel, s nem született közöttük megállapodás. De az elnökségeknek fel kellett állniuk, hogy ne váljék működésképtelenné a Magyar Televízió, a Duna TV és a Magyar Rádió. Azóta számos megoldási javaslat született, de valamennyi csak a médiatörvény megváltoztatásával valósítható meg. Jelenleg csak törvénysértő módon lehetne kiegészíteni a kuratóriumi elnökségeket, ha nincs megegyezés. Ezt a csapdát a t örvény alkotói helyezték el, s számos más kérdéssel együtt ezt tisztázni kellene, de ha a médiatörvény ilyen jellegű változtatását összekapcsolják a jogharmonizációs ügyekkel, akkor a hibát egy nagyobbal tetézzük. A hibát hibával, a bajt bajjal orvosolni n em lehet. Meggyőződésem, annak, hogy most ilyen helyzetbe kerültünk, egy elhibázott stratégia és taktika az oka. Az egész még a kerekasztaltárgyalásokon kezdődött, amikor mindenfajta megállapodás, politikai egyezség nélkül alakultak át a médiumok. Látni k ell: a mostani helyzet, amelybe a médiumok jutottak, felemás. Egyrészt létezik egy 1986os sajtótörvény, amely elsősorban az írott sajtóra koncentrál, s még alapfogalmakat sem tartalmaz, lévén egy másik korszak terméke; másrészt megszületett az 1996os méd iatörvény, amely az összes problémát magán hordozza. S még nem szóltam a nagy médiák, a Magyar Televízió csődhelyzetéről. Ebben a kérdésben is a médiatörvénnyel követték el az eredendő bűnt, ugyanis az MTVt úgy indították útjára a részvénytársasággá válás útján, hogy több milliárdos hiánnyal kezdett. Vajon hogyan képzelte el az akkori kormányzat a veszteség ledolgozását? Nem tudom; annál inkább is felmerül ez a kérdés, mert a törvény rendelkezik az új kereskedelmi televíziók indulásáról, a közszolgálati té vé reklámkorlátozásáról is. Ma hiába dolgozik takarékosabban a Televízió, mint valaha, legázolták nézettségben, reklámbevételben a kereskedelmi televíziók. Tisztelt Képviselőtársaim! Újból végig kellene gondolni a médiatörvény változtatását. De mind a jogh armonizációs változtatásokhoz, mind a felhalmozódott gondok orvoslásához több megértésre és jobbítási szándékra lenne szükség az ellenzéki pártok részéről is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bauer Tamás képviselő úr, az SZDSZ képviselője: "Háttal Európának LIX." címmel. Megadom a szót. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az, hogy a jelenlegi kormány hátat fordíto tt Európának, különösen világos akkor, amikor európai intézmények vesznek vizsgálat alá valamit, amit ez a kormány kitalált és megpróbál végigvinni.
