Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - Személyi ügy: - Az Országgyűlés döntése az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az ügyrendi bizottság 73/1998-2002. ÜB (2001. október 11-ei) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke:
2272 a közigazgatásnak nem kötelessége erején felül támogatni. Nincs joguk arra sem, hogy a kormány tagjainak fejében kutakodjanak." Ebben a stílusban válaszolt a miniszter a feltett kérdésekre. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Elképesztő!) (21.50) Az állásfoglalással kapcsolatban három gondunk van. Az egyik gond, hogy az a megközelítés, amelyet az ügyrendi bizottság kialakított, miszer int egy válasszal is eleget lehet tenni a feltett kérdésekre, kérdéskörökre, ellentétes az Országgyűlés több mint egy évtizedes töretlen gyakorlatával, és nem következik a Házszabály hatályos szövegéből. Köztudott, hogy mindennapos az a gyakorlat, hogy a f eltett kérdés keretein belül a képviselő több olyan kérdést is feltesz, amely kapcsolódik az alapkérdéshez. Eddig ezekre a kérdésekre, különösen, ha írásban kértük a választ, minden esetben tételesen kaptunk választ. Ezt a gyakorlatot töri meg egyrészt Stu mpf miniszter úr és az az állásfoglalás, amelyet az ügyrendi bizottság kialakított. A másik gondunk az, hogy az állásfoglalás szerint miniszter helyett a jövőben helyettesként bármikor miniszter is válaszolhat, függetlenül attól, hogy van vagy nincs politi kai államtitkár a miniszter mellett. Ez szélső ponton azt a gyakorlatot eredményezheti, hogy például a Miniszterelnöki Hivatalt ellátó miniszter összegyűjtheti valamennyi írásban feladott kérdést, és egy ütemben válaszolhat azokra, függetlenül attól, hogy melyik miniszter kapta a kérdést, és vane politikai államtitkár vagy nincs az adott miniszter mellett. Harmadrészt az a gondunk, hogy az állásfoglalás szerint a miniszter több írásbeli kérdést bármikor összevonhat, függetlenül attól, hogy kinek tették fel a kérdést, és ebben az esetben egy összevont választ adhat. Szerintünk ez a Házszabály normaszövegéből nem következik. Eddig a Házszabály előírásaiból csak akkor következett egy gyakorlat, ha azt a gyakorlatot a Házszabály lehetővé tette. Ha ilyen lehetős ég nem volt a Házszabályban, akkor az ügyrendi bizottságnak minden esetben az volt az állásfoglalása, hogy nincs lehetőség, hiszen az ügyrendi bizottság nem állapíthat meg olyan normát, amely a Házszabály normaszövegéből nem következik. Összességében az el mondott érvek alapján az említett általános érvényű állásfoglalás elutasítását kérjük. Kérjük azért, mert ennek nincs más célja, mint hogy Stumpf minisztert a házszabálysértés elkövetésétől megmentse, másrészt ezáltal az Országgyűlés kormányt ellenőrző sze repe tovább szűkül, és ez adott esetben az Országgyűlés tekintélyének további romlását, csorbítását eredményezi. Köszönöm a meghallgatást. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szintén ötperces időkeretben megadom a szót Salamon Lászlónak, az ügyrendi bizottság elnökének, aki a bizottság állásfoglalását és annak indokait ismerteti. DR. SALAMON LÁSZLÓ , az ügyrendi bizottság elnöke : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ügyrendi bizottság most tárgyaland ó általános érvényű állásfoglalása tulajdonképpen két sarkponti kérdésre kíván válaszolni. Az egyik kérdés, hogy a Házszabály 91. §ában szabályozott kérdés voltaképpen hány kérdés. Ez azért merül fel problémaként, mert az MSZP álláspontja szerint azokban az ügyekben, amelyekben a szocialisták az ügyrendi bizottság állásfoglalását kérték, különböző kormánytagok a nekik feltett kérdés keretében számos alkérdést is kaptak, és különkülön valóban nem mindenre történt tételes válaszadás. A másik kérdés, amire a z ügyrendi bizottságnak válaszolnia kellett, hogy az írásban feltett kérdésekre való válasz megadhatóe összevontan. Az ügyrendi bizottság abból indult ki, hogy a Házszabály 91. §ában meghatározott kérdés az országgyűlési képviselők informálódásának házsz abályi eszköze. Annak eldöntésében, hogy a kérdés lehete egyszerre több kérdés, részben eligazít minket a Házszabály szövegezése, nevezetesen az egyes szám használata, de ennél még fontosabbak azok a rendelkezések, amelyek a kérdés tárgyalására vonatkozna k. Abból a
