Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - Gidai Erzsébet (MIÉP) - a szociális és családügyi miniszterhez - "Hogyan állítják meg az elszegényedést Magyarországon, avagy mi az elszegényedés felszámolásának programja?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZILÁGYINÉ DR. SZEMKEŐ JUDIT szociális és családügyi minisztériumi államtitkár:
2163 Gidai Erzsébet (MIÉP) - a szociális és családügyi miniszterhez - "Hogyan állítják meg az elszegényedést Magyarországon, avagy mi az elszegényedés felszámolás ának programja?" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Gidai Erzsébet, a MIÉP képviselője, kérdést kíván feltenni a szociális és családügyi miniszternek: "Hogyan állítják meg az elszegényedést Magyarországon, avagy mi az elszegényedés felszámolásának programja ?" címmel. A miniszter úr távollétében - amennyiben képviselő asszony elfogadja - az államtitkár asszony válaszol. (Dr. Gidai Erzsébet: Igen, elfogadom.) Megadom a szót. DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képvise lőtársaim! Kedves Vendégeim! És kiemelten a Soproni Egyetem közgazdaságtudományi hallgatóit köszöntöm szeretettel. 1992 és 2001 között olyan jelentős jövedelemátcsoportosítás zajlott le a statisztikai adatok szerint Magyarországon, amelynek eredményeképpe n az alacsonyabb jövedelmű rétegektől a magasabb jövedelműeknek a javára történt ez a jövedelemátcsoportosítás. '95ben a Bokroscsomag ezt az elszegényedési folyamatot felgyorsította a Bokrosféle restrikciós intézkedési sorozattal, illetve szegénységi tö rvénnyel, nevezzük így, ahogy a nép átvette ezt a szót. Ha a statisztikai adatokat megnézzük, akkor a KSH, tehát a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint ma Magyarországon mintegy 3 millió ember él a létminimum alatt; ez egy szegénységi csoportna k nevezhető. A létminimum szintjén és valamivel afölött szintén 3 millió ember él a magyar népességből. Ez mintegy 6 millió főt tesz ki, ami azt jelenti, hogy 6 millió ember számára gyakorlatilag elszegényedési folyamat gyűrűződött tovább és nem állt le. E z nagyon jelentős mértékben érinti például azokat a családokat, ahol két gyermek, két kereső szülő van, és mondjuk, a minimálbért viszi haza; akkor mintegy 60 százalékát keresi csak meg a létminimumnak, tehát 40 százalék hiányzik. Akik az átlagbért viszik haza, ott még mindig 1015 százalék hiányzik a létminimum nagyságából, és bizony ezt a többletjövedelmet meg kell keresni, mert akkor a családok egyszerűen nem tudnak egyik hónapról a másik hónapra sem élni. Nagyon súlyosan érinti ez mindazokat a munkásemb ereket, akik minimálbéren dolgoznak, érinti a rosszul fizetett pedagógusokat, a gyalázatosan fizetett orvosokat és sok közalkalmazottat még, és különösen a nyugdíjasokat, akik számára ez a minimálnyugdíj vagy az átlagnyugdíj a megélhetés alapvető feltétele it nem biztosítja. Kérdezem államtitkár asszonyt, hogy milyen konkrét programmal kívánják megállítani ezt az elszegényedési folyamatot, amely sok magyar családot érint. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Válaszadásra megad om a szót Szemkeő Judit államtitkár asszonynak. SZILÁGYINÉ DR. SZEMKEŐ JUDIT szociális és családügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban komoly problémát vetett fel, hiszen '90ben megindult egy olyan folyamat, amely valóban sokak elszegényedését eredményezte. Én azt tudom önnek mondani, két perc alatt természetesen nem tudom összefoglalni a programot, de ez a folyamat igenis megállt, és néhány kiragadott példával válaszolok. Míg egy minimálbéren élő, kétgyermek es család a Bokroscsomag idején a létminimum 40 százalékát vitte haza, ma a 60 százalékát viszi haza. Ez még mindig nagyon kevés, de hogy a
