Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 5 (235. szám) - A tőkepiacról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
2060 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Tekintettel arra, hogy több jelentkező nincsen, megkérdezem Tállai András pénzügyminisztériumi politikai államtitkár urat, kíváne válaszol ni a vitában elhangzottakra. Az államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván most válaszolni a vitában elhangzottakra. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita lezárására, a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a ma esti ülésnapunk végén ke rül sor. Tisztelt Országgyűlés! A kora délutáni döntésünk szerint az Országgyűlés nem fogadta el az előterjesztett, Házszabálytól való eltérést, így a részletes vitára szerdai ülésnapunkon, a földtörvénycsomag vezérszónoki felszólalásait követően kerül sor . A tőkepiacról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a tőkepiacról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása . Az elő terjesztést T/5127. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/5127/1., 2. számokon kapták kézhez. Az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, Takács Imre képviselő úrnak, az ajánlás értelmében 10 perces időkeretben. Öné a szó. DR. TAKÁCS IM RE (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tőkepiacról szóló törvényjavaslat célja, hogy hozzájáruljon a gazdaság zavartalan működéséhez, hogy a fogyasztási javak, a pénz- és munkapiac mellett a tőkepiac szabályozottság a erősítse a többi részpiacot. Az egyértelmű, hogy a gazdaság működésképtelenné válhat akkor, ha valamelyik piacon jelentős zavar keletkezik, ugyanis azok továbbgyűrűznek a többi részpiacra. Most csupán egy jelenleg igen aktuális folyamatról kívánok szólni , ha ugyanis a háztartások túlzott keresletet támasztanak a fogyasztási javak piacán, és emiatt csökken - vagy emiatt is csökken - a megtakarítás, akkor a tőkepiacon visszaesik a kínálat, ezáltal a beruházás; így hosszú távon a fogyasztási javak piacának k ínálata nem képes megfelelni a keresletnek, ami egyensúlyi zavarokhoz, inflációnövekedéshez vezethet. Hazánkban jelenleg jelentősen nő a fogyasztásihatárhajlandóság, ez jó, de csökken a megtakarításihatárhajlandóság, vagyis a háztartások az egységnyi jöv edelmükből egyre többet költenek fogyasztási cikkekre, és egyre kevesebbet takarítanak meg. Ez pillanatnyilag nem okoz gondot, sőt jó, hogy nő a fogyasztás, de hosszú távon egyensúlyi problémák jelentkezhetnek. Állításomat a KSH jelentése is alátámasztja. Ezen jelentés szerint 2001 első félévében a GDP és ezen belül a beruházások is lassabban növekedtek, mint 2000 azonos időszakában - sajnálatos, hogy 19932000 között nem volt változás a megtakarítani képes háztartások számában , mert mindkét évben a házta rtásoknak csak 36 százaléka tudott pénzt félretenni. Ugyanakkor 1986ban a háztartások 70 százaléka takarékoskodott. A nyolcvanas években végzett kutatásaim is alátámasztják ezt az eredményt. Természetesen a beruházások kedvező alakulásához a megtakarításo k mellett a vállalkozók számára kedvező profitkilátásokra és hitelkamatlábra van szükség. A tőkepiacról szóló törvényjavaslat a megtakarításokra hatással lehet, a profitkilátásokra viszont kevésbé.
