Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 5 (235. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - A terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigosításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FONT SÁNDOR (MDF):
2048 előterjesztés és nem ilyen módon kellett volna, nagy kérdés valóban. Csak nem tudom, akkor hogyan lehetséges az, hogy mind en, magát demokratikusnak valló ország, akikre mi példaként sokszor fölnézünk, ugyancsak a szeptember 11ei terrortámadást követően kezdett még részletesebben, még mélyrehatóbban foglalkozni ezzel a kérdéssel. Nem hiszem, hogy a Magyar Köztársaság kormánya vagy parlamentünk ettől valami eltérő, e sorból kilógó lenne, mint aki a nem szokványos utat járja. Az önök által, főleg SZDSZes körökben sokat emlegetett USA, az Egyesült Államok mint a liberalizmus fellegvára, olyan szigorú intézkedéseket léptetett éle tbe, hogy ha azok itt Magyarországon megtörténnének, akkor a liberális elveket valló szervezetek, netán pártok már régen tüntetést szerveztek volna Magyarországon. Fogalmazzuk azt meg, hogy ebben a helyzetben, ami újólag alakult ki - és most hiába, néha vi ssza kell tekinteni arra az időpontra, amit szeptember 11ének nevezünk , bizonybizony egy katalizátor ebben a helyzetben, egy olyan gyújtópont, egy olyan új helyzet, amiben nagyon sokan, nagyon sok állam, aki eddig demokratikusnak gondolta azt a jogelve t, ami a pénzkezelést illette, ami az emberi szabadságjogokat illette, azt gondolta, hogy ebben az új helyzetben mégiscsak valahogy felül kell ezt bírálni, mert ha a társadalomfejlődés ilyen szakaszára elértünk, és úgy néz ki, hogy mégis megtörténhet velün k az, ami szeptember 11én megtörtént, akkor itt valami hibát vétettünk; nézzük át, hogy mi az a határ, amíg bizonyos, akár gazdasági műveletet, akár szabadságjogi eszköztárat lehet használni egy államnak, egy szervezetnek és egy állampolgárnak. Ezzel telj esen párhuzamos az a gondolkodásmód, ahogyan a kormány ezt a törvénytervezetet beterjesztette, és amit tartalmaz ez a törvénytervezet. Nem tett mást szerintem, mint ahogy az Európai Közösségek Bizottsága szeptember 21én készített egy előterjesztési javasl atot, megfogalmazza a terrorizmus elleni harc jogi eszköztára bevetésének a lehetőségét az elfogatóparancsról és a kiadási eljárásokról, ennek a mélyebb együttműködési szakaszában rejlő lehetőségekről, a további tennivalókat, és nem kétséges, azt várja jó néhány fejlett társadalmú országtól, hogy tegyük meg ugyanezeket a lépéseket. (17.50) Meg kell tenni az azonnali, rögtöni lépéseket, nem lehet várni a végtelenségig. Ezen kereten belül úgy néz ki, hogy a kormánynak nagyobb mozgásteret kell adni jó néhány o lyan területen, amelyet eddig vagy nem szabályoztunk, vagy nem olyan mélységben szabályoztunk, vagy eddig csak törvényi szinten szabályoztunk, és ez viszont nem teszi lehetővé az azonnali reflektálást jó néhány kérdésben. A terrorizmus elleni harc végül is egy olyan harc, mint a szervezett bűnözés elleni harc. Ezeknek célja kihasználni a demokrácia nyitottságából adódó sérülékenységet és annak kiszámíthatóságát. Nagy gond, hogy hogyan lehet ellenük harcolni. Az államoknak, kormányoknak a jogi eszköztár mara d az egyedüli fegyverük, azon belül is esetleg el lehet indulni a büntető törvénykönyv tényállásos megfogalmazásáig vagy azon belüli finomításokig, és ami jellemző ezekre a bűnözésekre, hogy bizony komoly pénzigénnyel kell hogy működjenek, pontosabban anél kül ezek nem is működnének. A szervezett bűnözés és a terror pénzigényes bűnözés. Ezért feltétlenül használja eszközül a korrupciót, a pénzmosást és a kibernetikai bűnözést. Nos, ezekről akkor el kell gondolkodni, hogy eddig hogy volt, és ezután hogyan nem lehet már használniuk majd ezeket az eszközöket. Ez a törvénytervezet két nagy területet ölel át, egyrészt megszünteti a kihasználható lehetőségeket, amelyek sajnos ma még esetleg a pénzügyi rendszerben benne vannak, másfelől egy újabb kontrolllehetősége t szeretne beiktatni, és eljutunk addig, hogy akkor ezt az elvet hogyan is szeretné megvalósítani ez a törvénytervezet. Itt az eddig elhangzott vitákban két nagy kérdés volt, hogy kikre terjeszti ki a törvény az adatszolgáltatási kötelezettséget, és az ano nim betétek kérdéskörében hogyan járjunk el. Nagyon egyetértek Dancsó képviselőtársam kétperces felszólalásával, a kormány nem most, ebben a pillanatban vette észre, hogy az anonim betéteket meg kell szüntetni, hiszen a 2000. évben
