Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 5 (235. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - A terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigosításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FONT SÁNDOR (MDF):
2049 foglalkoztunk ezzel a ké rdéskörrel, pontosan deklaráltuk, hogy meg kell szüntetni az anonim betéteket, mert ez lehet egy bújtatási lehetősége a nem legálisan szerzett jövedelmeknek, és esetleg olyan célra is fel lehet használni, ami eljuthat a terrorizmus szervezett hálózatához. Csakhogy akkor abban a helyzetben nem volt különösebb indoka annak, hogy azonnali, pillanatszerű megoldásként máris érvénybe lépjen, hanem egy kifutási időt gondoltunk sokan, hiszen akik itt a vitában részt vettünk, nem láttuk, hogy bárki is felsikított vo lna, hogy kérem szépen, itt baj van, ezt azonnal, menthetetlenül életbe kell léptetni, mert ebben komoly veszélyek rejlenek. Szeptember 11e után másképp gondoljuk, nemcsak mi, hanem az összes ajánlás, az OECDtől kezdve bárki, aki ezzel a kérdéssel foglal kozott, hogy amint lehet, ezt a helyzetet meg kell szüntetni a lehető legrövidebb időn belül. Természetes, hogy már a tavalyi vitában is aggály volt, hogy a megszüntetésnek mi a kifutási ideje, a folyamata. Csúcs László képviselőtársam éppen azon sajnálkoz ott most, hogy túl hosszú lesz esetleg a kifutási idő, mások meg az azonnaliság mellett érvelnek, hogy ha komolyan gondoljuk, akkor már most, rögtön életbe kell léptetni mindent. Csak hát itt olyan pénzintézetek vannak, amelyek kezelik mind magánszemélyek, mind jogi személyek pénzügyeit, pénzeit, ezeket technikailag is valahogy fel kell készíteni mind a rájuk kirótt kötelezettség teljesítésére, mind mondjuk az ORFKt, hogy fogadni tudja azokat a kötelezettségeket, amelyeket majd a törvény az elfogadás eseté n esetlegesen elő fog írni. Tény, hogy az anonim betétek kérdésköre nem halogatható, mindazonáltal, hogy Magyarország nevezetten a nem együttműködő országok listájára rákerült. Azon a fejlettségi szinten, ami ma Magyarországra jellemző, a legesélyesebb vár ományosai között vagyunk az európai uniós csatlakozásnak; nem hiszem, hogy Guatemalával és egyéb köztársaságokkal, államokkal egy lapon nekünk illik szerepelni. A kormány ez esetben nem tesz mást, azt mondja, hogy próbáljuk meg ezt a helyzetet orvosolni. N em menti az ellenzéki képviselőtársaim indokait és a magatartását az sem, hogy három héttel ezelőtt sem támogatták azt a kivételes és sürgősségi eljárást, ami a Házszabálytól való eltérést kérte tőlük, ugyanúgy, ahogy most nem támogatták. Ebben nyilvánvaló an egyetlenegy politikai indíték fedezhető fel, merthogy szakmailag pontosan tudják, hogy amely kérdések itt megfogalmazásra kerültek, azokat végre kell hajtani. Ha szakmailag ezt tisztán megvizsgálnánk, ezt pontosan tudják. Csak ennek az egész helyzetnek van egy politikai oldala is. Az a politikai oldal, hogy az országjelentés hamarosan zárolásra, véglegesítésre kerül, és nyilvánvaló kormányzati érdek, és ez nem lehet titok kérdése, hogy jó lett volna, ha már úgy sikerül ezt az országjelentést elkészíteni, amelyben nyugodtan bejelenthetjük, hogy ezt a kérdést is, ami több nemzetközi szervezet irányából megfogalmazásra került, teljesítette Magyarország a pénzmosásra, a terrorizmus visszaszorítására vonatkozóan. Az ellenzéknek ebben, úgy néz ki, nincs érdeke, azt várja, hogy a következő kék színű európai uniós jelentésben majd újra az lesz, hogy Magyarország ezt még mindig nem teljesítette. Ugyanakkor már reméljük, hogy addigra ténylegesen teljesítettük, de a mostani országjelentés szerint sajnos ezt még nem t udjuk deklarálni, tényszerűen ez az adat fog elmenni, és ez megint politikai felszólalásra és számonkérésre fog alkalmat adni az ellenzéknek. Igazából ebben a kérdésben véleményem szerint csak erről van szó. Mert hogy a teljes körű azonosítá st el kell végezni, mondjuk, a 2 millió forint feletti banki műveleteknél, az 1 millió forintot elérő és azt meghaladó esetet, amikor készpénzt magunknál tartva külföldre szeretnénk menni, határt átlépünk oda vagy vissza, ezt majd be kell jelenteni a törvé nytervezet elfogadása után, azt hiszem, normálisnak gondoljuk. Mindazonáltal a pénzváltóhelyek újragondolása, a mozgó, mobil pénzváltóhelyek újragondolása, és azon belül a 300 ezer forinton felüli pénzváltásnak ugyancsak a teljes adatszolgáltatási köteleze ttsége várhatóan logikus lépésnek fog hatni. A büntető törvénykönyv természetesen a saját eszközével csak a fenyegetettséget tudja felmutatni mindazoknak, akik mindezek ellenére nem tesznek eleget a törvényben előírt kötelezettségnek, és mindazoknak elég s zigorú fenyegetettséget ad, akik a terrorizmus eszközét használják, fenyegetnek, pénzt követelnek vagy bármi mást követelnek államtól, netán ha ennek az
