Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 18 (233. szám) - A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ERKEL TIBOR (MIÉP):
1880 mondás, és reméljük, ezeknek a könyveknek az lesz a végső sorsa, hogy hamarosan visszakerülnek jogos tulajdonába a Sárospataki Református Kol légiumnak. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását, és megadom a szót Erkel Tibor képviselő úrnak, a MIÉP képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. ERKEL TIBOR (MIÉP) : Köszönöm a szót, elnök as szony. Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Az önök idejét is kímélve ebben a késői órában nem ismétlem el a bizottsági állásfoglalásban már amúgy is elhangzott jogos kifogásokat. Csak megerősíteni szeretném, egy ilyen kis országban, Magyarországon, ha egy törvénytervezet jogellenesen kivitt kulturális javakról beszél már a címében is, sokan - köztük jómagam és Hörcsik Richárd képviselőtársam is - megkönnyebbülten felsóhajtunk: végre külön törvény foglalkozik majd a Seusokincsek ügyével, az imént említ ett sárospataki kincsekkel és a világon fellelhető vagy éppen fel nem lelhető másokkal. A Salgóképtár kialakulásának sajátos körülményeivel kapcsolatban csak emlékeztetni szeretném a tisztelt előterjesztőt, miniszter urat, hogy a nyolcvanas években működö tt elődje, Köpeczi Béla miniszter úr, hatalmával visszaélve és a szakhatóság bizottságának ellentétes állásfoglalását felülbírálva, milliárdos állami ajándékként engedélyezte Salgó úr Magyarországon filléres áron összegyűjtött műkincseinek, kulturális java inknak az Egyesült Államokba való kiszállítását. Jogellenes magatartást természetesen Köpeczi volt miniszter úr nagyvonalúságában vélelmezhetünk, hiszen a csodálatos, az alábbiakban néhány alkotóművész nevével felidézett műgyűjtemény darabjaiért a magyar s zármazású Salgó nagykövet úr minimum 1 forintot fizetett, de az érték 10 százalékánál többet biztosan nem. Tehát a képek alkotói közül felsorolva néhányat: 7 Munkácsyalkotás, 20 Paál Lászlótól, 6 Edvi Illés Aladártól, 7 RipplRónai Józseffestmény, 10 Vas zary Jánostól, 6 Kernstok Károlytól, csak 2 Gulácsy Lajostól, viszont 8 Rudnay Gyulamű. És több mint egy órán át sorolhatnám, hiszen az összes festmény meghaladja a háromszázat. Kétségtelenül e grandiózus ajándék viszonzásául a nagykövet úr Lukács György volt filozófus népbiztost, a magyar katonák megtizedeltetőjét nevezte meg házimúzeuma katalógusában tudományos és művészeti életünk legsugárzóbb befolyásoló egyéniségének, a '19es Tanácsköztársaságot pedig hazánk huszadik századi léte egyetlen elfogadható korszakának. Ez a gesztus a magyarországi kommunista múlt és jelen felé bizonyára megér másfél milliárdot, főként akkor, ha ez egy fillérrel sem csökkenti az itthoni elvtársi családi kasszát. Mit tegyek, tisztelt miniszter úr, nekem ez jutott eszembe a fu rcsán fogalmazott címről: jogellenesen kivitt kulturális javak. És biztosíthatom miniszter urat és képviselőtársaimat, nem is fog kimenni a fejemből, legalább addig, amíg a magyar kulturális közvagyon volt és jelenlegi fosztogatóival szemben nem történik s emmi, vagy alig valami. Apropó, fosztogatók: a 2. § (1) vagy (2) bekezdésébe beleérthetőke az audiovizuális archívumok, tehát hang- és filmközgyűjtemények? Költői kérdésem jogosságát igazolja, hogy a tagállamok közötti viszonosságra épülő törvény magyar é rdekeltjeként igenis súlyosan veszélyeztetett jelenleg még mindkét közmédium archívuma, és az eddigi intézkedések között csupán a Magyar Rádió hang- és dokumentumtára új igazgatónőjének kinevezése ad reményt keltő garanciát. Az viszont riasztó, hogy - nyil ván a tagállami létünk állandó lebegtetése okán is - a törvény hatályba léptetését ehhez az ismeretlen dátumhoz, belépésünk időpontjához kötik, tehát a rendszeresen ismétlődő, kincseinkbe belenyúlkáló kísérletek már külföldön megtapasztalható eredményei ig en nehezen lesznek visszafordíthatók. Már megint Magyarországról kivitt értékekről beszélek. Tisztelt előterjesztő, ne tekintse zaklatásnak, ha egy kiválóan fogalmazó miniszterben partnert keresek a félreérthető szavak
