Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
1661 a használható tudást szolgálták, hanem az általános műveltség, az egyetemes és a magyar kultúra terjesztésében is szerepet vállaltak. A felnőttokt atás legtöbb intézményét a '40es évtized végén a Rákosikorszak bezáratta, közöttük a népfőiskolákat is. A felnőttképzés munkáját átterelték az iskolarendszerben működő oktatási intézményekhez, illetve néhány engedélyezett szabadegyetemhez. Az '50es, '60as években szinte mindig zsúfolt volt a dolgozók esti iskolája. Tízezrek fejezték be ily módon a nyolcosztályos általános iskolát, vagy szereztek ilyen módon szakmunkásbizonyítványt. A '70es, '80as években a felnőttképzés súlypontja átterhelődött az ér ettségi, technikusi oklevél megszerzésére, és egyre többen vették igénybe a felnőtt felsőoktatás esti és levelező tagozatait. Egyre több bírálat érte az oktatás monopóliumához ragaszkodó állampártot, s a '80as évtized legvégén ismét kezdtek újjászerveződn i a népfőiskolák. 1997ben az Egyesült Nemzetek Szervezete nagy figyelmet szentelt a felnőttképzés helyzetének világméretű javítására. Abban az évben az UNESCO felnőttképzési világkonferenciáján egy sor nemzetközi program indult, és felkérték a tagállamoka t a felnőttképzés ügyét előrelendítő törvények megalkotására. Mind a magyar múltra, mind a nemzetközi környezetre való tekintettel került be az 1998ban hivatalba lépett koalíciós nemzeti kormány programjába az a célfeladat, amely a jelen törvényjavaslat m egvitatása, módosítása és elfogadása révén hamarosan teljesülhet. Nemzetközi tapasztalatok is azt igazolják, hogy a tudásalapú társadalom nem fejlődhet spontán alapon, kell az állami segítség. Ennek a törvénynek a működtetése is szükséges annak érdekében, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába, és sikeresek legyenek aktív életük során. A tudásalapú társadalom megerősödésének lényeges feltétele az, hogy a tudáshoz való hozzáférés általános legyen; a tudás mint érték, anyagilag is elismert legyen; a tudás mint termék, minőségileg ellenőrzött és megbízható legyen. A törvényjavaslat javítja a népességen belüli esélyegyenlőséget, biztosítha tja a továbbtanulás lehetőségét, hatékony minőségbiztosítási rendszert működtet az oktatás területén, az állami, munkaadói és nemzetközi források bevonásával is segíti a tanulást vállalók erőfeszítéseit. (20.10) Képviselőcsoportunk szükségesnek véli néhány módosító javaslat beiktatását. Közülük a legfontosabbak az egyházak hagyományos felnőttképzésének megkülönböztetett jellegére vonatkoznának. A jelenlegi törvényjavaslat értelmében nemcsak a lelkészképző, kántorképző és karnagyképző egyházi intézmények tev ékenysége tartozna a felnőttképzési törvény hatálya alá, ami elfogadható, hanem az a sajátos hitéleti tevékenység is, ami általános gyakorlat a plébániákon, parókiákon. Gondolok például a jegyesek oktatására, az egyházi tanításokról rendezett előadássoroza tokra vagy éppen a szerzetesrendek jelöltképzésére. Az ilyen természetű képzések miatt a plébániáknak, parókiáknak be kellene jelentkezniük a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásába, kétévente beszámolót kellene küldeniük a nyilvántartást veze tő hivatal számára, s az ilyen képzésben részt vevőkkel szerződést kellene kötniük. Nyilvánvalóan ez nem volt a törvényalkotók célja, azaz a törvényelőkészítő munkák során nem gondoltak az egyházak ezeréves felnőttoktatási gyakorlatára. Tisztelt Ház! Fels zólalásom további részében néhány nemzetközi vonatkozás említésével kívánok érvelni a törvényjavaslat szellemiségének és konkrét céljainak az elfogadása érdekében. Mindenekelőtt arra kell utalnom, hogy bár szinte minden fejlett országban segíti az állam a felnőttoktatást, ennek a segítségnek az indokai szinte országonként különböznek. Van olyan ország, ahol egyszerűen iskolapótló szerepet vállal a felnőttoktatás. Lehetővé teszi azt, hogy a korábban lemorzsolódottak befejezzék az általános iskolát vagy leére ttségizzenek. Vannak olyan országok, ahol szakmák megszerzésére, a gazdasági hatékonyságot növelő tudás elsajátítására vállalkozik a felnőttoktatás. Van olyan ország, ahol a leszakadás megelőzése, a társadalmi mobilitás
