Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
1662 növelése, az esélyegyenlőség megtere mtése a felnőttképzés fő feladata. Van olyan ország, ahol az egyén személyiségének gazdagítása, kulturális és műveltségi szintjének a növelése a felnőttképzés célja. Számos olyan ország van még ma is a világon, ahol hasonlóan a korábban Magyarországon is m űködtetett marxistaleninista esti egyetemhez - amit a köznyelv foximaxi képzés címen tartott számon , a felnőttképzés kifejezetten ideológiai, politikai célok terjesztését szolgálja. Néhány konkrét példát említek az országonként eltérő felnőttképzési cé lokra. A német felnőttoktatási intézet és a német népfőiskolai szövetség legfontosabb feladatának az esélyegyenlőség érvényre juttatását tekinti. Programjaiban ezért is nagy figyelmet szentel a szegények, a szakképzetlenek és a nők kedvezményes oktatására. A német állam anyagilag támogatja mind a felnőttképző intézményeket, mind a tanulókat. Franciaországban a felnőttképzés elsősorban az általános műveltség színvonalának a növelését szolgálja. Az úgynevezett felnőttképző közösségi központok leginkább a haza i művelődési házak feladatait látják el. Ezekben a központokban kapnak helyet ifjúsági, kulturális és művelődési egyesületek, alapítványok, szociális tanácsadó szervezetek és felnőttképző tanfolyamok. Dániában az oktatásból kimaradók, lemorzsolódók felzárk óztatását tekinti fő feladatának az államilag támogatott felnőttképzés. Finnországban a korábbi fizetés mintegy negyedét kitevő felnőttképzési támogatást kapnak a harminc év feletti tanulók. A munkanélküliek képzése teljesen díjmentes, a képzésre fordított idő nem része a munkanélküliségi segély idejének. Az állam súlyt helyez a gazdák kedvezményes továbbképzésére is. Ausztria gyakorlatában a lokális érdekeket szolgálja a felnőttképzés. "Itt akarunk továbbra is lakni", ez a jelszava és feltétele az állami t ámogatásnak. A kormány meg kívánja előzni a falvak elnéptelenedését, a fiatalok elvándorlását, és ezért azokhoz a mezőgazdasági, idegenforgalmi, bányászati vagy feldolgozóipari adottságokhoz kapcsolja a felnőttképzést, amelyek egy adott település fennmarad ását és életképességét tartósan is garantálják. Lengyelországban történelmi kényszer miatt is iskolapótló szerepet tölt be a felnőttoktatás. A cári birodalom lengyelek lakta vidékén nem volt kötelező az általános iskolai oktatás, és a két világháború közöt t kialakult felnőttképzés rendszere elsősorban ennek az elmaradásnak a megszüntetése érdekében épült ki. Horvátországban a balkáni háború miatt tönkrement a korábbi ipari potenciál egy része, emellett menekültek százezreinek az ellátásáról is gondoskodni k ellett. A felnőttképzés a mihamarabbi szakmai tudás nyújtását tekinti itt a legfontosabb feladatának. Elsősorban a számítástechnika, az egészségügyi és szociális ellátások, valamint az idegenforgalom és nyelvismeret tárgyában lehet elismert szaktudást szer ezni. Szlovéniában elsősorban iskolapótló szerepet tölt be a felnőttképzés. Emellett kedvezményezetten oktatják a munkaügyi tanácsadók ajánlásával rendelkező hátrányos helyzetű felnőtteket. Az Amerikai Egyesült Államok felnőttoktatása a húzó szakmák elsajá tításának állami támogatásán alapul. Jelenleg például minden negyedik felnőttoktatásban részt vevő számítástechnikai ismereteket, a rendszergazdák és a honlapkarbantartók tudnivalóit tanulja. NagyBritannia felnőttoktatása a nemzetközi szakirodalom példaa dó tára. A brit rendszer sajátossága az úgynevezett egyéni tanulói számla megnyitása, és ingyenes számlavezetési lehetősége. Minden állampolgár adózás előtti jövedelméből kedvezményesen utalhat át erre a számlájára összegeket, állami támogatást is kap erre a számlára, és ebből fedezi a felnőttoktatásra fordított kiadásait. A brit alapelv az, hogy az egyén képes legjobban eldönteni azt, hogy mit képes megtanulni, ezért ő is döntse el azt, hogy hová jelentkezik. Ebben a rendszerben a felnőtt lakosság 46 száz aléka vesz részt a felnőttoktatásban, másfélszer annyi nő, mint férfi. Az utóbbi adat ellenére az esélyegyenlőséget nem szolgálja a törvény, a magas jövedelmű menedzserek lényegesen nagyobb,
