Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - OSZLÁR ALBERT, a kulturális és sajtóbizottság előadója:
1640 mert ma ezen a több százezer ember számára foglalkoztatást nyújtó területen alig van szabály ozottság. Ez a rendezetlenség a képzés tartalmára és szervezeti kereteire, valamint a finanszírozásra egyaránt jellemző. Ennek pedig az egyik lehetséges következménye, hogy a létező képzések minősége rendkívül egyenetlen, sok esetben nem nyújt garanciákat a képzésben részt vevők számára a tekintetben, hogy a befejezett képzés után megszerzett kompetenciáik és az ezekről szóló tanúsítványok a munkaerőpiacon biztosan vagy legalábbis nagy valószínűséggel jól hasznosíthatók lesznek. Végül fontos a törvény megal kotása azért is, mert a magyar törvényhozás - akár az uniós országokkal, akár az egyes szomszédos középeurópai országokkal vetjük össze - e tekintetben rendkívüli késésben van. Ez a késés több év, de némely esetben, például ha Szlovéniával vetjük össze, a kkor több évtized. A bizottsági vita során a vélemények az alábbi csomópontok körül kristályosodtak ki: 1. Felmerült a felnőttképzéssel kapcsolatos, a törvényben megfogalmazott intézményrendszer kérdésköre, ezen intézmények hatáskörének, jogosultságainak é s egymáshoz való viszonyuknak a témaköre. 2. Többen szóba hozták a felnőttképzésnek az egész oktatási rendszerben elfoglalt helyének és súlyának problémakörét. 3. Vita tárgya volt a központi finanszírozás összegszerűségéről és módjáról, a költségvetésben v aló megjelenésének idejéről és mindezek kapcsán az iskolarendszeren belüli és azon kívül eső képzési formák ügyéről. 4. Számos hozzászóló taglalta a képzések akkreditációjának a minőségbiztosítással is összefüggő kérdését, illetve az ellenőrzés szakmai és pénzügyi módját; többek között az erre jogosult szervekről esett szó. 5. Sokakban felmerült a törvénytervezetben szereplő fogalmak, definíciók pontosításának igénye. 6. Több képviselő a törvényi és rendeleti szabályozás helyes arányait igyekezett keresni, mi az, amit a törvényben kell kodifikálni, mit lehet és kell a rendeletekben megjeleníteni. A teljesség igénye nélkül e kérdéskörök váltották ki a vita során a legnagyobb érdeklődést. A bizottságban végül is konszenzus alakult ki abban, hogy pontosító módo sító javaslatok beépítésével a törvény oly módon alakítható, ha tetszik jobbítható, hogy majdani működése során megfelelhet annak a feladatnak, amelynek érdekében létrejön. Ilyen irányú törekvések a kormánypárti oldalon egyértelműen megfogalmazódtak, de az ellenzéki képviselőktől is jöttek - bár gyengébb intenzitással - hasonló jelzések. Tisztelt Ház! Végül is a parlament oktatási és tudományos bizottsága 12 igen, 3 nem szavazattal és 1 tartózkodással a törvényjavaslat általános vitára bocsátását javasolta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Még van bizottsági előadó? (Oszlár Albert felé:) Kérem, képviselő úr, nyomja meg a jelentkezés i gombját! (Oszlár Albert: Nem működik!) Kérem szépen Oszlár Albert képviselő úr gépét bekapcsolni! Képviselő urat illeti a szó. Kérem a bizottságokat, a jövőben, ha lehet, előre adják le a bizottsági előadók listáját! OSZLÁR ALBERT , a kulturális és sajtób izottság előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A felnőttképzéssel kapcsolatos törvényjavaslatot a kulturális és sajtóbizottság az elmúlt ülésén megvitatta, és általános vitára javasolja azt. (18.40) A törvénytervezetnek elsősorban a közművelődéssel kapcso latos kérdései kerültek szóba ülésünkön, így többek között az is, hogy a közművelődésben felhalmozódott felnőttképzési
