Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SÁGI JÓZSEF (Fidesz):
1641 tapasztalatokra jobban kellene építenie a törvénytervezetnek. Az oktatási intézményeket jól egészítették ki e területen a művelődési háza k, sőt több olyan kezdeményezés is született, melynek gyakorlatát mások is átvették és sikeresen alkalmazták. Több olyan tanfolyamot szerveztek, melyek nagyban hozzájárultak a képzés, átképzés eredményességéhez, együttműködve a gazdasági szervezetekkel, mu nkahelyekkel. Fontosnak tartjuk tehát, hogy bekapcsolásuk a felnőttképzés rendszerébe jobban megtörténjék. Tisztelt Ház! Az élethosszig tartó tanulás lehet az egyik legfőbb eszköze annak, hogy a felnőttek is lépé st tudjanak tartani a társadalom, a környezet elvárásaival, végső soron a saját életük minőségének javításával. Ezért üdvözlendő, hogy a törvénytervezet anyagilag is ösztönzi majd a képzést, és nagy hangsúlyt helyez a képzés színvonalának, minőségének javí tására. A képzett munkaerőre talán még soha nem volt nagyobb szükség, mint most napjainkban, az uniós csatlakozás küszöbén. A sikeres nagy cégeknek megéri a folyamatos képzés finanszírozása, nyilvánvaló, hogy országunknak is érdeke és kötelessége a felnőtt lakossággal való törődés és tanulásuk támogatása. A törvénytervezetből kitűnik, hogy egységes felnőttképzési ágazat kialakítása a cél, ám bizottságunk véleménye szerint, ismétlem, különösen az e területen jó eredményeket felmutató közművelődési háttérinté zményrendszert is jobban figyelembe kell venni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban. - Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Kérdezem, hogy vane még bizottsági előadó. (Senk i sem jelentkezik.) Nincsen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most az írásban előre jelentkezett felszólalóknak adom meg a szót, az ajánlás értelmében 15 perces időkeretben; elsőként Sági József képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Őt követi majd Csi zmár Gábor képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. SÁGI JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy először az 1998ban elfogadott ko rmányprogramból idézzem az idevágó bekezdést. Ez így szólt: "A kormány kezdeményezi, hogy széles körű szakmai, társadalmi egyeztetésre alapozva, az állampolgárok munkaerőpiaci pozíciójának folyamatos javítása, versenyképességük erősítése, és ezáltal a gaz daság fejlődése érdekében induljon el a felnőttek oktatását, szakképzését jogi garanciákkal is biztosító felnőttképzési törvény koncepcionális előkészítése, s már e ciklusban mint önálló törvény kerüljön elfogadásra." Képviselőtársaim! Kormánypárti képvise lőként jelenthetem, ez a feladat folyamatban van, a feladatot elvégezzük, végrehajtjuk, a kormány szavatartó. Egyébként a magyar felnőttképzési törvény megalkotását az OECDországok humánerőforráspolitikájának elmúlt évtizedbeli tapasztalatai, valamint a felnőttképzéssel foglalkozó jogszabályai is indokolják. Az egész életen át tartó tanulás olyan általános követelménnyé vált mindenütt, amely beépült az Európai Unió, sőt már a csatlakozásra váró országok némelyikének oktatás- és foglalkoztatáspolitikájába egyaránt. Persze, nem árt tisztáznunk, hogy mi is ez előtt állunk most, és nagyon komoly kihívásokkal kell szembenéznünk, amely átfogó humánerőforrásfejlesztő stratégiának a kialakítását vonja maga után. A cél - sokszor elmondtuk már, én is elmondtam ezen a helyen - a tudás folyamatos fejlesztése, amelynek alapja a megfelelő általános műveltség, az alapvető iskolázottság, valamint készség, affinitás a társadalom és a legkülönbözőbb szakmák problémái iránt. Az oktatás, a szakképzés szervezetével, tartalmáva l kapcsolatos kérdéseket az 1999ben hatályba lépett amszterdami szerződés a tagállamok kizárólagos hatáskörébe utalta, amivel explicite kizárták a jogharmonizációt. Ugyanakkor a közösségi programokban való részvétel mind jogi, mind politikai értelemben a tagságból fakadó kötelezettség.