Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
1634 DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Á llamtitkár Úr! Képviselőtársaim! Salamon László felszólalása következtében, úgy vélem, a szocialistáknak is még egyszer meg kell szólalniuk. Mindenekelőtt azt szögezném le, hogy nem volt itt semmiféle apodiktikus elutasítás. Vitathatatlan, hogy Kósáné Ková cs Magda képviselőtársam, Hankó Faragó Miklós képviselőtársam másként fogalmazott, mint ahogy például én a hozzászólásomban, azonban az eltérő szavak azonos tartalommal rendelkeztek. Ez az azonos tartalom pedig az volt, hogy meghatározott módosító indítván yaink elfogadásától tesszük függővé ennek a törvényjavaslatnak a támogatását. Azért tartjuk szükségesnek azt, hogy a kormányzati többség ezeket a módosító indítványokat elfogadja, mert a törvényjavaslatban valóban komoly megszorítások találhatóak, s ezen t úlmenően - mint erre hozzászólásomban már utaltam - elég komoly alkotmányossági aggályokat is felvet az, hogy egy olyan szervezet számára kívánunk védelmet biztosítani az ombudsmani iratbetekintéssel szemben, amely szervezet az Alkotmánybíróság döntése ala pján alkotmányellenesen folytat jelenleg titkos információgyűjtési tevékenységet. Ismét bebizonyosodott az, hogy nem lehet megkerülni a kétharmados törvényekkel kapcsolatos szabályokat, nemcsak azt nem teheti meg a kormányzati többség, hogy kétharmados tör vényt feles törvénnyel módosítson, hanem azt sem teheti meg, hogy kétharmados törvény rendelkezéseit más törvényekbe átemeljen, illetőleg kétharmados törvény előírásával szemben eltérő rendelkezést hozzon úgy, hogy maga az alaprendelkezés hatályban marad. Felhívtuk a kormánypárti többség figyelmét 1998 decemberében is arra, hogy itt alkotmányellenes lépés készül, s valóban, az Alkotmánybíróság 1/1999es határozata, majd most a 31/2001es határozata egyértelműen rögzítette, hogy a formális szempontokat is fi gyelembe kell venni, a procedurális jogállamiság követelményét is ki kell elégíteni. Tehát elemi feltétele annak, hogy mi ezt a törvényjavaslatot támogassuk, az, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága esetében az iratbetekintési jogot ne korlátozza a kormány álláspontja szerint a törvényjavaslat, vagyis az elfogadandó törvényből ez a szakasz mindenféleképpen kikerüljön, mind a 3. §ból, mind pedig a mellékletből. A következő megjegyzésem azzal kapcsolatos, hogy Kósáné Kovács Magda is, Hankó Faragó Miklós is és részben én is a hozzászólásainkban érintettük azt az alapvető problémát, hogy itt a közjegyzők vagy például a bírósági végrehajtók esetében szükségese a kizárás, szükségese az, hogy ezeket az intézményeket felvegyük a negat ív taxáció körébe. Most nem gondolok természetesen az ügyészség nyomozati tevékenységére, mert az kivétel ez alól az általános szabály alól. (18.10) Ezen is érdemes lenne elgondolkodni, sőt célszerűnek tartanám azt, ha felülvizsgálná a kormányzati többség, illetőleg a kormány is a saját álláspontját, és ne csak az ellenzéktől igényeljen kompromisszumkészséget, hanem saját maga is a konszenzusra, a megegyezésre törekedjen. Salamon László képviselőtársam utalt arra, hogy ennek a törvénynek az elmaradása eseté n komoly joghátrány érheti az állampolgárokat. Több példát is felhozott erre. Én úgy ítélem meg, hogy röviden reagálnék felvetéseire. Megjegyzem, hogy néhány ilyen gondolatot ő már megfogalmazott az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának az ülésén is. Ot t erre azért nem reagáltak az ellenzéki képviselők, mert már eléggé előrehaladott volt az idő, és még több tárgykörben, témakörben kellett a bizottságnak állást foglalnia. Salamon László felvetette azt, hogy jelen pillanatban az értelmezés alapján megkövet elik egyes államigazgatási szervek az összes jogorvoslati lehetőségnek a kimerítését, és ezt a problémakört megoldja az előterjesztés. Az előterjesztés valóban egyértelműbben fogalmaz, de a hatályos törvény 16. §ának (1) bekezdése is azt a megfogalmazást tartalmazza, hogy a közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket kell kimeríteni, márpedig nagyon jól tudjuk, hogy a közigazgatási vagy államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata nem a közigazgatási jogorvoslati lehetőség körébe
