Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
1635 tartozik, hanem egy újab b szakasza az államigazgatási ügy elintézésének; egy olyan szakasza, amely már kilépést jelent a közigazgatási, államigazgatási szervezetrendszerből. Felvetette Salamon László képviselőtársam azt is, hogy a törvényjavaslat elutasítása esetén gondok jelentk eznének az APEH Bűnügyi Igazgatóságával, illetőleg a vám- és pénzügyőrséggel kapcsolatosan abból a szempontból, hogy az ő nyomozati tevékenységüket nem lehetne az ombudsmani ellenőrzés, kontroll hatálya alá vonni. Úgy ítélem meg, hogy a ma hatályos törvény minden lehetőséget megad erre, tudniillik kimondja a hatályban maradt 29. § (1) bekezdésének a) pontja teljes egyértelműséggel, hogy hatóságnak minősülnek az államigazgatási jogkörben eljáró szervek, és ha netán bármiféle kétség felmerülne, akkor még mind ig ott van a b) pont, hogy az államigazgatási jogkörben eljáró egyéb szervek. Ez a megkülönböztetés azért szükséges, mert valóban lehet vitatkozni arról, hogy a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek a szűkebben értelmezett államigazgatásnak részesei avag y sem. Ha abból indulunk ki, hogy nem részesei, mert egy külön fejezet foglalkozik ezen szervtípusokkal az alkotmányban, akkor áll rendelkezésre a 29. § (1) bekezdés b) pontja, amely államigazgatási jogkörben eljáró egyéb szervet említ - mint erre előbb má r hivatkoztam , és ezen jogi megfogalmazás alapján csak jogellenesen lehetne az ombudsmani vizsgálódást ezen szerveknek elutasítaniuk. Mindez tehát azt mutatja, hogy az állampolgárok jogai csak egyetlenegy ponton szenvednének sérelmet - ez sem jelentéktel en természetesen , mégpedig az ügyészség kiterjesztett nyomozati jogosítványaival és általában az ügyészség nyomozati tevékenységével kapcsolatosan. Tudniillik valóban igaz az, hogy a megsemmisített pont, amelyik azt mondja ki, hogy az igazságügyi szerv - kivéve a bíróságot - olyan értelmezésre ad lehetőséget, hogy az ügyészség teljes mértékben kikerül az ombudsmani felülvizsgálat alól, más szervezetek esetében azonban ilyen problémák nem jelentkeznének. Mi az ellenzék célja? Semmiképpen nem az, hogy a sér tettségének adjon hangot. Meg kell hogy jegyezzem, mert egy igen kellemes tevékenység a hatpárti tárgyalás, a nézetek, a gondolatok, az eszmék cseréje, ütköztetése, de az ebből való kimaradás önmagában még nem ad alapot arra, hogy bármely politikai erő - l egyen az akár a Magyar Szocialista Párt vagy netán a Szabad Demokraták Szövetsége - emiatt kérdőjelezzen meg egy törvényjavaslatot. Ennek ellenére azért én is felhívtam a figyelmet arra első hozzászólásomban, hogy semmiképpen nem tekintjük "barátságos lépé snek" azt, hogy a kormány egy kétharmados, alapvető alkotmányos intézményre vonatkozó törvényjavaslat esetében mellőzi ezt az előzetes eljárást. Ez egy olyan eljárás, amely nem jogi kötelezettség, de része a politikai konszenzus folyamatának. Felhívnám a f igyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság is úgy fogalmazott, hogy az alkotmány erejű törvény esetében alkotmányjogi súly volt az, amely az ottani, abszolút kétharmaddal történő elfogadást előírta, viszont a kétharmados törvények esetében ezen alkotmányjogi súly helyébe a széles körű konszenzus lépett. Tehát jó lenne, ha a kormánypárti képviselőtársaim és maga a kormány is nemcsak akkor igényelné ezt a széles körű konszenzust, amikor már a törvényjavaslat a Ház előtt fekszik, és tárgyaljuk, hanem arra töreked ne, hogy az egyetértés, a megegyezés már korábban megszülessen, ami persze nem zárja ki a vitát egyes részkérdésekben, és azt sem, hogy az egyes pártok, politikai erők módosító indítványokat nyújtsanak be. Semmiféle ajtó nem záródott be, semmiféle egyértel mű elzárkózás nem tapasztalható, a kormánypárti térfélen pattog a labda - hogy ezt a közhelyet mondjam. Ha nyitottak módosító indítványainkra, illetőleg saját maguk is úgy ítélik meg, hogy egyes pontjait ennek a törvényjavaslatnak felül kell vizsgálni, akk or minden esély megvan a megegyezésre. Ennek ellenkezője esetén azonban erre nem látok lehetőséget. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita lezárására, a módo sító javaslat házszabályszerű benyújtása érdekében a pénteki ülésnap végén kerül sor.
