Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
1632 egy rövid, előttünk álló határidővel megsemmisít, ezért az előterjesztést az általános vitára alkalmasnak tartjuk, de a felvetett problémák miatt szükségesnek ítéljü k a jelzett változtatásokat is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP és a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Hende Csaba: Nem.) Nem k íván. Az általános... Bocsánat, még nem tudom lezárni az általános vitát, időközben megjelent Salamon László képviselő úr neve a képernyőn. Hozzászólásra következik. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Nem kétperces lehetőséget kérek, elnök úr, egy ismételt szóbe li lehetőséget... ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra adtam lehetőséget. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : ...ami lehet, hogy egy kicsivel túl fogja lépni a kétperces keretet, bár igyekszem önmegtartóztatást gyakorolni. Tulajdonképpen amiért szót kértem, a z az, hogy az elhangzott álláspontok ismeretében némi borúlátással kell e törvényjavaslat sorsa elé néznünk, és azt gondolom, nem jó, ha szó nélkül hagyjuk és itt befejezzük az általános vitát, bár nyilván a törvényjavaslat sorsa ezzel még feltétlenül nem dőlt volna el. Az ismételt megszólalás lehetőségével azért élek, mert szeretném arra kérni az igen tisztelt szocialista és szabad demokrata frakciókat, hogy legyenek egy kicsit rugalmasabbak e törvényjavaslat sorsának a kezelésénél. Tudniillik nem az a pro bléma itt most számomra, hogy a felszólalásokban megfogalmazódtak ellenvélemények, megfogalmazódtak az egyes megoldással kapcsolatban kritikák; itt jó néhány részletkérdés is fölmerül, mert hiszen egy ilyen vitának természetes része, és azt gondolom, a vit a akkor jó és akkor szolgálja megfelelően a funkcióját, ha ezeket az érveket meghallgatjuk kölcsönösen, és végiggondoljuk, hogy tudunke egy kétharmados törvény megalkotása érdekében közelebb jutni egymáshoz. Inkább az zavart, hogy az összefoglaló vélemény egy ellentmondást nem tűrő elutasítás volt számomra, ami - ha ez valóban megingathatatlan álláspont, és nem retorika - valóban nagyon szerencsétlen dolog lenne. Fontosnak tartom rámutatni arra, hogy ha e miatt a sziklaszilárd szembenállás miatt ez a törvé ny nem születne meg, akkor mi minden hátránnyal járna ez együtt. (18.00) Most járjuk végig egy kicsit közösen azt, hogy ha ez a törvény nem születik meg - csak azért, hogy ne szülessen meg, teszem hozzá, amit én nagyon sajnálnék , akkor mi történik. Itt s zóba került bizonyos nyomozati hatáskört kapó szervek - akik időközben a korábbi ombudsmantörvény megszületését követően nyomozati hatáskört kaptak - jogkörének gyakorlása, és az, hogy ezt miként gyakorolhatják, miként nem. Azt hiszem, az nyilvánvaló, hog y az ügyészség abban az esetben, ha ez a törvény nem születik meg, teljes mértékben, teljes körben és nyomozati tevékenységét illetően is kiesik az ombudsmanok felügyelete alól. Akarjuk ezt? Nem akarjuk - én legalábbis és a FideszMagyar Polgári Párt nem e zt akarja. Vagy például mi történik akkor a vám- és pénzügyőrség, mi történik akkor az APEH nyomozati tevékenységet vizsgáló cselekvőségei tekintetében? Legalábbis jogértelmezési vitává válik az, hogy az ombudsmanok ezekben az ügyekben milyen ellenőrzési j ogkört gyakorolnak. Akarjuk azt, hogy ez vitakérdés legyen, vagy pedig szeretnénk, hogy ezt törvény, egy kétharmados törvény szabályozza? Mert az, ha ebből vitakérdés keletkezik, akkor az alkotmányos jogok érvényesülése fog sérülni, az állampolgárok jogker esése fog hátrányt szenvedni, hiszen az fog történni, hogy az országgyűlési biztosok esetleg fel akarnak majd lépni ezeknél a szerveknél, és ezek a szervek
