Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
1627 óta nyomozati, illetőleg titkos informáci ógyűjtési jogot nyert szervek tekintetében az országgyűlési biztos iratbetekintési jogának korlátait és az ilyen iratokkal kapcsolatos eljárást. A módosítás figyelemmel volt arra, hogy a hatályos törvényi szabályozásokban a rendészeti szerv kategóriát a re ndvédelmi szerv fogalma váltotta fel a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében. Ezért a hatályos törvény "rendőrség és rendészeti szervek" szövegrészének helyébe a "rendvédelmi szervek" meghatározás lép. A módosítás egyértelművé kívánja tenni az országgyűlési biztos eljárása megindításának egyik alapvető feltételét, nevezetesen azt, hogy az eljárás megindításának feltételévé teszi a rendelkezésre álló közigazgatási j ogorvoslat kimerítettségét. Rögzíti azt is, hogy az ombudsmantörvény alkalmazásában a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata nem minősül közigazgatási jogorvoslatnak. Pozitív eleme a javaslatnak annak megállapítása, hogy az országgyűlési biztosho z fordulás miatt senkit hátrány nem érhet. Az országgyűlési biztosok munkájának megkönnyítése érdekében egyértelművé teszi, hogy az országgyűlési biztos a vizsgált ügyben hatóságnak nem minősülő szervektől is kérhet írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, fe lhívást vagy véleményt. Tekintettel arra, hogy a törvény meghatározza, mely szervek milyen tartalmú iratait nem vizsgálhatja az országgyűlési biztos, az is meghatározásra került, hogy az iratbetekintési jog korlátozása folytán az országgyűlési biztos a viz sgálatot a hatáskörrel rendelkező minisztertől, az ügyészségi nyomozást végző szerv esetében pedig a legfőbb ügyésztől kérheti. A jelenleg hatályos törvény nem rendelkezik arról, hogy a megkeresett szervek milyen határidőn belül kötelesek eleget tenni az o rszággyűlési biztos megkeresésének, a módosítás ennek megfelelően kiegészíti a törvény 18. §át azzal, hogy a megkeresett szerv az országgyűlési biztos által megállapított legalább 15 napos határidőn belül köteles a megkeresésnek eleget tenni. A vizsgálhat ó szervek rendszerében újszerű megoldás a nyomozó hatóság külön nevesítése. A nyomozóhatósági funkció az alkotmányos jogok korlátozását, illetve megsértését leginkább lehetővé tevő közhatalmi megnyilvánulási forma, amelynek megnyilvánulásait az ombudsmanna k különösen figyelnie kell. Lényeges eleme a módosításnak, hogy az ügyészség nyomozást végző szervét is a nyomozó hatóság fogalma alá vonja, és ezzel egyértelműen lehetővé teszi az országgyűlési biztos számára az ügyészségi nyomozó hatóság vizsgálatát. A j avaslat a vizsgálandó szervek közé sorolja a kötelező tagságon alapuló köztestületeket is; itt azonban elsősorban azokról a köztestületekről van szó, ahol az adott szakma csak a köztestület tagjaként gyakorolható, például orvosi kamara vagy ügyvédi kamara. Ezenkívül a vizsgálható szervek közé sorolja a kisebbségi önkormányzatokat is, illetve annak különféle változatait, ezek az önkormányzatok ugyanis, ha eltérő jogkörökkel is, de mindenképpen részt vesznek a közhatalom gyakorlásában, ezért indokolt tevékeny ségüket az országgyűlési biztos vizsgálati jogkörébe vonni. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a rövid, mindössze hat szakaszt tartalmazó módosító javaslat eleget tesz az alkotmánybírósági határozatban foglaltaknak, éppen ezért a Független Kisgazdapárt támogatj a a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból. - Erkel Tibor tapsol.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Hankó Faragó Miklós úr, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Kö szönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetsége nem támogatja ezt a törvényjavaslatot, mert a javaslat az alkotmánybírósági határozat ürügyén jelentős
