Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP):
1626 Hozzászólásra következik Koppánné Kertész Margit asszony, a Független Kisgazdapárt képviselője. KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a magyar alkotmány 32/B. §ának végrehajtására fogadta el az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvényt. A törvény 29. §ának (1) bekezdése határozza meg azokat a szerveket, amelyeket az állampolgári jogok országgyűlési biztosa meghatározott jogkörében jogosult vizsgálni. A T/5117. számú törvénymódosító javaslatot az indokolja, hogy az Alkotmánybíróság a 7/2001. számú alkotmánybírósági határozata értelmében megsemmisítette a törvény "hatóság" fogalmának három elemét, megállapítva, hogy ezek jogbiztonságot sértő, bizonytalan tartalmúak. A három meghatároz ás: az államhatalmi, az igazságügyi szerv és a bíróságon kívüli jogvitát kötelező érvénnyel eldöntő szerv fogalmát jelenti. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság azt is kifejtette, ahogy az államtitkár úr az expozéjában említette, hogy az országgyűlési biztos ok az Országgyűlés szervei, ezért hatáskörük az Országgyűlés közhatalmi tevékenységének vizsgálatára nem terjedhet ki. A törvényjavaslatról az alkotmány- és igazságügyi bizottsági ülésen az Igazságügyi Minisztériumot képviselő Kovács úr elmondta, hogy noha az Alkotmánybíróság az alkotmánybírósági határozathoz fűzött útmutatásában nem mondotta ki, de ebből nyilvánvalóan következik, hogy indokolt áttekinteni és egyértelművé tenni a törvényben a "hatóság" fogalom tartalmát, azon mérték szerint, amelyet a határ ozatban előírtakban megszabott az Alkotmánybíróság. (17.30) Tehát szükségessé vált, hogy az Országgyűlés a megsemmisítés időpontjáig a bizonytalan tartalmú törvényi szabályozás helyett az alkotmányos követelményeknek megfelelő meghatározott, egyértelmű ren delkezéseket hozzon. Kiderül, hogy a hatóság fogalmának újradefiniálásakor továbbra is csak a hatályos törvény szerinti megoldás a járható út. Eszerint a vizsgálható szerveket nem lehet egyedileg, tételesen meghatározni, mert az állami szervezet fejlődése gyakori törvénymódosítást igényel, ezért általános jellegű meghatározás szükséges, amely továbbra is részint a szervtípus, részint a feladatkör oldaláról ragadja meg a meghatározás elemeit. A javaslat - ahogy szintén már elhangzott képviselőtársaimtól is - két irányból is meghatározza a hatóság fogalmát: egyrészt pozitív felsorolást ad a vizsgálható szervekről, illetve feladatokról, másrészt ad egy negatív felsorolást is. Az utóbbiban azokat a szerveket sorolja fel, amelyek akkor sem vizsgálhatók, ha egyébk ént a pozitív felsorolás körébe tartozókként is értékelhető tevékenységet végeznek. A magyar államszervezeti rendszer és hatáskörelosztás ugyanis szerves fejlődés eredménye, amely a társadalom bonyolultságát tükrözve nem minden esetben ellentmondásmentes. Előfordulnak olyan feladatkörök, melyek jellegüket tekintve más szervezettípusra emlékeztetnek, mint például a köztársasági elnök állampolgársági ügyekben hozott, de tartalmilag közigazgatási jellegű döntése, amely közjogi jogállása folytán mégsem tartozik abba a körbe, amely tekintetében az országgyűlési biztosi vizsgálat megengedhető. Ennek folytán bizonytalanságok, értelmezési nehézségek keletkeznek, amelyek csak úgy küszöbölhetők ki, ha a törvény nemcsak pozitív, hanem negatív meghatározást is ad a vizs gálható szervek köréről. Ez a megoldás különösen a jogkereső állampolgárok szempontjából indokolt, mert egyértelmű eligazítást nyújt az országgyűlési biztosnak az alapvető jogokat érintő hatásköréről. A javaslat ezenkívül olyan technikai jellegű módosítást is tartalmaz, amelyre az Alkotmánybíróság nem tért ki, így például pontosítja az országgyűlési biztos által kérhető tájékoztatásra vonatkozó szabályokat, valamint meghatározza az 1993. évi LIX. törvény megalkotása
